BDSM, penitencia, kígyó

Az intelligencia mellett, az egyik leggyakrabban olvasható, elcsépelt, álszent kifejezés a diszkréció, ami természetesen: "adott és elvárt".

Tapasztalatom szerint: egy nagy büdös lógenitálát adott.

Volt például egy igen kényes titok, amiről megkérték, hogy senkinek ne mondjam el. Így is tettem, megőriztem. Majd innen is, meg onnan is el kezdték pedzegetni felém maguktól a madarak, azt, amiről nekem hallgatnom kellett, nehogy kitudodjon.

A lelkiismeretem tiszta maradt, az ügy nem.

Persze én is hibázok, mint mindenki, de az ember azért tudja, mikor kell valamit igazán komolyan vennie.

Az adott és elvárt diszkréció világában pedig olyan pletykák kerekednek, a sok intelligens* főnek hála, hogy Magdi Anyus, és a vidéki kém-asszony hálózat ehhez képest elsőéves ipari tanulók.


Persze ez nem egy hálás téma, mert lehet, hogy igaz, amit írok, de feltehetően nem itt fognak nyilvánosan penitánciát gyakorolni, akik kemény - sokszor torzító pletykákat terjesztenek,- ha pedig nem igaz, az azt jelenti, hogy cáfolni kellene az állításomat.

Aki viszont tudja, hogy pontosan mire utaltam fentebb, az feltehetőleg kéretlenül szájalt, tehát izgalmas lenne, ha cáfolni tudná, azt, amit megtett.**



* Magam részéről utálom ezt a kifejezést, történelmi okokból kifolyólag.

** A minap mondtam J.D-nek, kedves grafikusomnak és barátomnak, hogy a Sucidide Squad/Öngyilkos osztag, szerintem egy gagyi film, aminek olyan a története, mint egy saját farkába harapó kígyó.