Ismered a címerem?*

"Már több alkalommal jeleztem szerintem, hogy kedvelem az írásaid, nem mellesleg mert tényleg konzekvens módon, aprólékosan utánanézel dolgoknak, és ezáltal sokunk ismerete bővülhet általad!

Mindemellett nem személyeskedsz, nem is önmagad favorizálod és azon véleményed is tisztelem, nem pletykázol senkinek másokról, ha valaki szeretne megismerni másokat, az tegye saját maga, ne mendemondák alapján gyűjtögessen infókat, innen-onnan, aminek esetleg a fele sem igaz." - írta nekem a minap Quaraság úr.

Nehezen bár, de elfogadom, hogy sokan úgy gondolják, hogy ismernek valakit, ha az alábbi feltételek legalább egyike teljesül:

- olvasták egy-két írását

- megnézték az ismerőseinek listáját (akik közül lehet, hogy senkit sem ismernek személyesen)

- ha néhány alkalommal találkoztak élőben, és bemutatkoztak egymásnak, sőt még 2 mondatot is váltottak

Szerintem engem az ismer - tudom, hogy lehet lovagolni az ismer szó különfélei jelentésein,- aki például tudja, hogy mi a bevett rímem, arra, hogy jó éjszakát, vagy tudja honnan hoztuk a tyúkjaimat, vagy éppen az a pár ember, akivel kölcsönösen adunk egymásnak magánéleti tanácsokat. Az is ismer valamennyire, aki mindhárom totemállatomat, magától fel tudja sorolni.

Aki pedig nem ismer, de mégis tanácsokat ad, vagy tudni véli hogy kivel van kapcsolatom, miből élek...az olyan folyóban sodródik, ami szennyvízzel erősen dúsított.


Mr. Q. már nem először inspirál, s hozzá kell tennem, hogy úgy vélem, a fentiekkel sokan mások is találkoztak már, saját maguk kapcsán.

Azt viszont kifejezetten egyedinek tartom -ezen az oldalon,- hogy egy levél, anonim módon és pozitív kontextusban kerül terítékre.

Egyébként ma árkot temetettem be, holnap tanítok és konténert pakolok, pénteken pedig utóbbit csinálom, csak egy másik helyen, és most már vállon veregetve mondhatod is magadnak, hogy ismersz.

*A blazon műfaj kifejezetten közel áll a szívemhez, de azt csak nagyon kevesen tudják, hogy , hogy találkoztam először ezzel a verstípussal.