Etikusan, egy etikátlan korban?

A bivaly, a fekete párduc, az erdő és a vonat szaladnak egymás mellett. Őfelsége pincére voltam.

A fenti szimbolikus, enyhe szürrealizmust nem várom el senkitől, hogy megértse, de ami kikívánkozik, az kikívánkozik.

Sokszor szóltam már korábban az erkölcsökről, etikáról, elvekről. Azonban ennek ma több szempontból is újra aktualitása van.

De maradjunk az általánosságoknál, nehogy valakit megsértsek a tényekkel.

Nem feltétlenül szükséges az erkölcsösséghez, különféle etikai irányzatok ismerete, lehet valaki úgyis kantiánius, hogy életében nem hallott Kantról, és Bentham illetve Széchenyi nélkül is válhat valakiből kiváló közhaszonőr (utilitarista).

Ami azonban érdekesebb kérdés, hogy hová lettek a hétköznapi erkölcsök? Ha a kezem, vagy a szavam adom, az ma már nem számít, de gyakran a papír sem ér fabatkát sem.

Gyakran megy a vita arról, hogy az ember eredendően monogám, vagy sem. Erre van egy tudományos válasz, -ami később megdőlhet ugyan-: nem, nem az.

Azonban évezredes gazdasági és egyéb megfontolások hatására annyira sikerült (ál)monogámmá neveli a nyugati embert, hogy az etikus non-monogámia sokak számára nem működik.

A monogámiából nem-etikusan kiszakadni a legtöbbek kenyere, mert erre szocializálódunk, és kisebbségből mindig nehezebb széllel szemben vizelni.

Na, de azért mégis lássuk a szivárvány másik felét is: folyamatosan LMBTQ parák vannak itthon és világszerte is. Ezzel a jelenséggel két főproblémám van:

- a legtöbb esetben felfújt dolgokról és nem a valóságos gondokról esik szó
- akkora teret kap az LMBTQ és még néhány mozgalom, hogy az afrikai, afgán éhezőkre, leprás, kolerás betegekre, és más brutálisan nehéz helyzetben lévő csoportokra kvázi nulla figyelem jut*

Mikor Csecsenföldön melegeket ölnek, kínoznak, vernek, az alig üti meg az ingerküszöböt, mikor Nyugat-Európában rojtosra vernek két leszbikus nőt, a buszon, mert a görög szerelmet űzik, dettó.

Tömeggel való sodródást látok, semmi mást. Erről pedig eszembe jut a West Balkánban történ tragédia. Úgy tudom, az egyik érintett, abba a gimibe járt, mint én. 4-5 évvel lehetett nálam fiatalabb.

Akárhogy is: az erkölcs látszólag kifejezetten fontos a többség számára, a valóságban azonban csak ritkán látom ennek megvalósulását. Persze vannak pozitív kivételek.



* Mikor pár éve leégett a Notre Dame és Srí Lankán nem sokkal később, közel 300 ember halt meg robbantásokban, az előbbi hetekig vezető hír volt -senki nem sérült meg a katedrálisban,- míg a srí lankai esetről, alig volt pár anyag a vezető hírportálokon.