RIPD, a bokádat

Lehetne írni sok minden, aktuális érdekességről, de maradjunk a kultúránál, az ízlés úgyis
teljességgel szubjektív, aztán olvassunk egy kis Kantot, és a sensus communisnál (közös érzékelés) jól bizonytalanodjunk is el ebben.

Tegnap a Netflix, címlapon hozta RIPD (2013) című, akció-vígjátékot, ami egy kellemes Sötét Zsaruk utánérzést hozó, tulvilági zsandárokról szóló, -szerintem- kevéssé ismert film.

Lehet, hogy a hunczutságokra nem annyira fogékonyak számára fel sem tűnik, de az idősebb Hádész kopót, avagy egyfejű Cerberus rendőrebet, alakító Jeff Bridges, többször tesz utalást benne a női bokákra, mint őt erőteljesen heves, szexuális állapotba hozó testrészekre.

Ez történelmileg, a filmben belül és a valóságban is egy jogos észrevétel, hiszen a bokák -tudomásom szerint,- a 19. századi, viktoriánus Angliában kezdtek el tabunak számítani.

Az utóbbi években azonban erőteljesen el kezdték -szerintem, pont a viktoriánus hagyományokra alapozva,- a divatiparban a bokák fetisizáltatását:

- bokaláncok

- boka villantás/boka villantó fetisizmus (utóbbi, saját kifejezésem)

- nadrágból kilátszó boka, zoknival történő elfedése

- bokacsizmák -újbóli- népszerűsödése

-boka tetoválások, amik régebben a prostituáltak egyik védjegyének számítottak

- a reklámokról pedig külön kellene beszélni

Természetesen nem kell egyetérteni vele, hogy a 2010-es évek közepétől kezdve mostanáig a bokák -újra- fetisizáltatása zajlik, de én így látom.

Így az az irónikus helyzet áll elő, hogy a társadalom-divat-fonatos fetisizáltatás, esetleg öröklött hajlamok, családi szocializáció, pozitív élmények* vagy más tényezők hatására láb/boka fetisisztává váló férfiakat - a nőknél ritkább, a klasszikus, szexuális láb fetisizmus. Az áru fetisizmusra pedig most nem fogok kitérni,- fonákos módon, a hazai szexuálpszichológusok gyakran megbélyegzik.

Másként szólva: olyan ez, mintha egy gyerek elé mindig cukorkát tennénk, majd mikor érte kezdene nyúlni elmondanánk neki és minden ismerősünknek, hogy mekkora egy falánk, kapzsi, borzalmas teremtmény is ő.


*vö. Krafft-Ebing és Alfred Binét gondolatait a témában