2020. 12. 23. 12:40 | Megjelent: 796x
" S az észt kezdettől fogva úgy kell nevelni, hogy az ellentmondás ne hisztériára késztesse, hanem önálló munkára, hogy magát a dolgot vizsgálja önállóan, ne pedig azt, amit más emberek mondtak róla."
"A diealektika éppen abban áll, hogy a tényekben, a megoldatlan feladat feltételeinek rendszerét képző tények együttesében feltárjuk azok saját ellentmondását.. azután pedig megkeressük a megoldást, megint csak tényekben, amik egyelőre nincsenek látókörünkben." - E. Iljenkov: Bálványok és eszményképek: 135,143.p.
Az élelmes olvasó kapásból két, feloldható ellentmondást is felfedezhet az eddigiekben. De ahogy az idézett Iljenkov utal rá, aki jól lakatja szellemét, a könnyen beszerezhető sültgalambbal, az nem fog vágyakozni, a finomabb, vad értelem-szárnyasok íze után.
A Szókratész szurkálódós, vagy a marxi tüzespallosos..módszertan segedelmével pillanatok alatt szét lehet szedni, a szittyacielhókat, és a vitézszabópétereket. De mi lesz saját magunkkal, a saját tévedéseinkkel?
Továbbra is tartom azt a sokéves állításom, hogy a - megfelelő, - női vezetés előre tudja mozdítani a világot, de az irányításra való jogot nem lehet ingyen adni, sem a hétköznapokban, sem a BDSM-ben. Láthatjuk ugyanis, hogy mekkora társadalmi károkat okoz, a könnyen jött hatalom.
Bútoráruházat, de borotvát is reklámoztak - családon belüli- erőszak. Aminek persze csak nők lehetnek áldozatai. A lelki terrort is csak férfiak alkalmazzák.
A Nőket évezredeken át elnyomták, lekezelték, bántották. Egy ilyen hosszú folyamatot sokkal szerencsésebb lenne elnyújtva visszafordítani. A kanos, férfi szub hordák, a szuper határozott és domináns (lásd IW. kiváló írását a szuperszubokról) szub hölgyemény, a magukat mindenki bálványának tekintő idominák - nem elgépelés,- a sokszor lesajnált domok, a nem létező switchek, a ritkán emlegetett szadisták és mazochisták, megfejelve a BDSM-hez ezerszállal kötödó, agyonajnározott LMBTQ mozgalom ál, ideológiával.
A minap hangzott el a közéletben: "Magyar ember nem is érti ezt a gender dolgot." Nagyjából 2010-ben találkoztam először ezzel a kifejezéssel, Judith Butler egyik kötetében, azóta ízlelgetem, és úgy hiszem, valamelyest sikerült megértenem. Ennek fényében, pedig röviden, annyit mondanék, Széchenyi szellemében:
Lassabban az agarakkal!
Hozzászólások (2)
Akkor lassabbak lesznek. :-)