Kvantum-álom, buddhizmus, szagok*

BDSM Blogok » Blog - RisleyAddix » Kvantum-álom, buddhizmus, szagok*
11. 21. 16:33 | Megjelent: 151x
Kulcsszavak:
"Az információt jobban megjegyezzük, ha duplán raktárózodik el (kódolódik), vagyis szemantikai szempontból (egy szó, egy kód) és egy érzékszervi rendszer 'nyelvén' is. Más szóval: nehezebb a puszt szag memorizálása, mintha megfelelő címkével vagy jelentéssel látjuk el azt, hiszen az utóbbo esetben két 'viszonyítási pont' áll rendelkezésünkre." - Piet Vroon, Anton von Amerongen és Hans de Vries: A rejtett csábító: a szaglás pszichológiája (126-127.pp.)

A minap nagyon életszerű, kvantum-álmom volt. Elmém úgy repített vissza 3-4 évvel ezelőttre, hogy konkrétan azt éreztem, egy másik idővonalon vagyok, mert tudatában voltam közben, hogy nem 2016-2017-et írunk. Az álomnak volt BDSM vonatkozása is, de főként érzelmi vonalon. Általában jól tudok álmokat elemezni (nomen est omen), de ezzel nem teljesen tudtam megbírkozni. Ugyanakkor az mindenképp érdekes és összetett, hogy mi indíthatja be, és miért pont bizonyos emlékek újramegélését.

Tegnap folytattam egy hosszabb telefon beszélgetést egy számomra kedves személlyel, és előkerült az a téma, hogy egy mese szólhat egyszerre a családnak, könnyed szórakozást biztosítva, miközben lehetnek mélyebb rétegei is, amik a felnőttek közül sem mindenkit céloznak meg. Ennek kapcsán pedig eszembe jutott az első Shrekből a hagymás hasonlat, miszerint: "Az ogre, olyan, mint a hagyma." Miért is? Mert az ogre réteges. Persze Szamár szerint az ogre lehetne akár olyan, mint a torta, mert az is réteges (főként a palacsintatorta,- a szerk.) Mikor ezt tegnap elmondtam, beszélgetőpartneremnek, azt felelte, hogy bár látta az említett mesét, erre a részre nem emlészik, de egy nagy buddhista tanító is azt mondta, hogy az emberi lélek olyan, mint a hagyma: réteges, és mikor lefejti az ember a rétegeket nincs központi magja. Azt hiszem ezt a gondolatot, sok poszt-modern, hedonista magáévá tudja tenni. Kicsit utána kerestem, és azt találtam, hogy maga Buddha is azt mondta: az emberi lélek olyan, mint a hagyma, egymásra rakódott rétegek, középpont nélkül.

Nem tudok teljesen azonosulni ezzel a nézőponttal, többek közt azért sem, mert innen egy lépés arra a következtetésre jutni, hogy jellem sem létezik. Itt Arisztotelésszel vagyok. Ugyanakkor a fenti, buddhista-shrekista, réteg felfogás mindenképp elgondolkodtató. Többek közt eszembe jutattja azt is, hogy -szerintem,- szinte mindenből lehet tanulni. Ami valaki számára csak egy trash, zs kategóriás akciófilm, abban is feltűnhet egy ország, egy állat, egy fegyver, egy színész, egy mondat, ami elgondolkodotathat bennünket. Ennek kapcsán pedig van egy gondolatom, amivel kedves és krtikus barátom-grafikusom, biztosan nem értene egyet:

Nem az a lényeg, hogy mi megy be, hanem az, amit ki tudunk belőle hozni.

*A rejtett csábító, című könyv már hosszú hetek óta az éjjeli szekrényemen van, hogy majd újra felcsapom. Ma véletlenszerűen kinyitottam. Történt ez aztuán, miután már eldöntöttem, hogy a kvantum-álom, valamint hagyma rétegek lesznek ma a középpontban.

Hozzászólások


#386673 | 11. 21. 20:35
Jó érvelés, persze kérdés, hogy ki, mit ért lélek illetve én alatt :).
#386672 | 11. 21. 20:10
Mivel a lélek nem egyenlő az énnel, a ránk rakódott rétegeket lefejtve marad a semmi vagyis egy én nélküli lélek.
Nagyon egyszerűen, a testünk, a fizikai érzeteink, az érzelmi jellegű tapasztalataink, a felfogásunk, a gondolataink, a hiedelmeink és a tudatunk mind együtt alkotják meg az állandó, megkülönböztető ‘én’ illúzióját. Így a hagymának nincs központja...
A jellem létezik, hiszen az a ránkrakódott hatások alapján alakul, formálodik...
Szerintem...