Nosztalgikus mese, Szürke sziruppal

Arra a megállapításra jutottam, hogy a két legnagyobb - helyi, - ünnep: a Karácsony és a húsvét kivételével, a legjobban a női szexualitással, az emberi gyűlölködéssel, és kirekesztéssel lehet a eladni. Vajon mit?

Illetve az empátia alapú altruizmus kicsikarásával is nagy sikereket lehet elérni. Ellenben a téma elemzése, korántsem népszerű.

Ha leírom, hogy milyen meglepően jól játszik, Jamie Dornan, a Once upon a time, címú sorozatban, ez nem annyira érdekes. Még akkor sem, ha hozzátesszük, hogy ő volt, Mr. Szürke. Mindenképp gyalázni kell. Így leszünk népszerűek.

Világos, hogy sokkal egyszerűbb a világot sztereótípiákban látni. Ebből sokfélével találkozok, nap, mint nap.Mielőtt félreértés esne, ezek, mások gondolatai:

- Minden zsidó gazdag, de én nem vagyok rasszista.

- Az autista, a hülye szinonímája.

- Az introvertált emberek kevésbé értékesek.

- A filozófusok semmire se jók.

- Az összes férfi - a Pixien, - ugyanolyan pocsék, paraszt.

Ezek a gondolatok kivétel nélkül felszínesek. Ezzel nem is lenne gond, ha akként is lennének tálalva.

Az én véleményem is sok témában felszínes. Az autóknál is, mert abszolút nem értek a kocsikhoz. De az előítéletek természete annál jobban érdekel.. Sok, előzékeny BMW-s sofőr van. Tapasztaltam.

Szlovéniában - legalábbis, Maribor városában, - pedig tudják az autósok, hogy a gyalogosoknak van elsőbbsége a zebránál.

Jöhet Jamie Dornan, akármilyen szép gúnyában, akármilyen, nosztalgikus hangulatú, kellemes mesében, - amit még a Szürke előtt forgattak, - akkor is bele kell rúgnunk.