A sztoikus hadnagy és a szürrealizmus kapcsolatàról

Történt a minap, hog egy baràti talàlkozón egy fiatalember ( nevezzük Gàbornak), akivel még sosem talàlkoztam, emberileg szimpatikus lett szàmomra és beszélgetni kezdtünk. Úgy tolta a filozófiàt, mintha ez lenne az élete, pedig "csak" érdeklődő a bölcselet terén.

Sajàt magàt sztoikus életszemléletűnek jellemezte, ami többünk szàmàra érdekesen hangzott. Ugyanis -emlékeim szerint- a sztoicizmus egyik alap pillére a túlzott élvezetektől és kicsapongàsoktól való tartózkodàs.

Gàbor azonban úgy érvelt, hogy a BDSM nem kàros az egészségre, ìgy megfér a sztoikus gondolkodàssal. Jól érvelt az ifjú, de valami szàmomra nem volt kerek. Megemlìtettem, hogy a BDSM szerintem gyakran olyan, mint egy hullàmvasút, nagyon magasra felvisz, majd jön/jöhet a drop/esés.

Ennek több fajtàja van:

- sub drop
- dom drop
- event (esemény) drop

Ezekről bővebben itt nem ìrok, de mindegyik egy érzelmileg negatìv àllapot, ami 10-20 perctől, akàr egy hétig is tarthat.


Egy sztoikus életfilozófiàt valló ember, azonban az ilyen érzelmi bezuhanàsokat tudatosan kerüli. Értelmezésem szerint.

Ekkor szólt közbe, Azúr, aki szerintem nagyon helyesen azt mondta, hogy érdemes több életszemléletet vegyìtenünk, hogy jól érezzük magunkat. Ezzel Gàbor is egyet értett.

---

Az ifjú legényt, Gàbort, kiàllàsa, szűkszavúsàga és polihisztorsàga okàn ( nemcsak a filozófiàhoz, de a kémiàhoz is értett, nem középiskolàs fokon) magasrangú rendőrtisztnek titulàltam, némileg viccelődve, némileg a sajàt szürreàlis làtàsmódom okàn komolyan. Azonban a szürrealizmus gyakran visszavezet a valósàghoz. Gàbor valóban, komolyan rendőr akart lenni. Hogy miért nem lett az végül, azt elég, ha azok tudjàk, akikkel ezt megosztotta.

Gàborral való talàlkozasom bàr erősen előhozta a szürreàlis làtàsmódomat, alaposan elgondolkodtatott. A szürrealista, a làtszólagos valósàgot kitekerő/facsaró gondolkodàsmód vajon lehet-e olykor egy a priori tudás/megérzés, ami az igazi valósàghoz vezet el bennünket?

A vàlaszt nem tudom, de azt keresvén, pàr perc alatt, de Sade màrki, az erkölcsi a priori és a szürrealizmus kapcsolatàra talàltam:

http://www.napkut.hu/naput_2002/2002_03/020.htm