A blogolás dicsérete

"A saját blogodba azt írsz, ami szeretnél. Csak próbáld logikusan csinálni." - http://websuli.trendinet.hu

A blog egy nagyon tágan értelmezhető, szuper szubjektív műfaj, szinte bármiről lehet benne írni a csincsillák étkezési szokásaitól, a tankcső tisztításon át, a BDSM-től, a vívásig.
Attól még, mert valamit lehet, nem biztos, hogy kell, vagy éppen érdemes is.

A magam részéről ha egy blogot olvasok, vagy egy jót szeretnék derülni, vagy tanulni, vagy elgondolkodni. Ha egy blogban egy tankcső tisztító saját magát reklámozza, vagy egy csincsilla étkezési szakértő, más rágcsáló szakértőket szidalmaz, az nem az én zsánerem.

A minap láttam egy videót a facebookon, amiből meglepő tény derült ki számomra: a cickány nem rágcsáló. Ezzel szemben a vakondokkal és a sünökkel áll közeli rokonságban:

https://en.wikipedia.org/wiki/Shrew

Persze lehet arról is írni, hogy milyen cuki rágcsálók a cickányok, erről pedig lehet ellen blogot is gyártani, de nem célszerűbb, alapból olyat letenni az asztalra, aminek utána jártunk? Ha pedig valaki az érzéseit osztja meg nyilvánosan, azok szubjektívek. Egy érzés egy adott pillanatban nem tud hamis lenni.

S persze ettől még lesznek cickányokat rágcsálóként leíró és csincsilla szakértőket szapuló blogok. A kérdés az, hogy van-e értelme ilyen írásokat képernyőre vetni?