A hazai BDSM harcifrontjairól

Mi okozta a Római Birodalom bukàsàt? Többek közt a belső hanyatlàs és a külső tàmadàsok.

Nàlunk, a hazai BDSM-ben a belső viszàlykodàs übereli a rómaiakat is
szerintem, bàr lehet, hogy az akkori
BDSM kultúra magasabb volt, mint amilyen a mienk ma.


Kivülről pedig szintén kapjuk az àldàst. Ma is egy csalàdi programon szóbakerült a BDSM. Először jött,
hogy mi nem vagyunk normàlisak, majd szépìtett a rokon, hogy ez ìgy sértő lehet, de nem talàlja rà a megfekelő kifejezést. Javasoltam, hogy inkàbb a
nem hétkönapi kifejezést hasznàlja.

Van olyan BDSM-es ismerősöm, aki a szüleimmel egyidős. Ràadàsul -papìron- liberàlis csalàdban élek, akik azonban azt mondjàk, hogy jobban elfogadnàk ha meleg lennék.
Pontosìtok, ezt csak a szüleim
àllìtjàk. A rokonsàg fele viszont
teljesen pozitìv és elfogadó a csalàdunkban. Azonban kanyarodjunk vissza egy pillanatra a melegséghez.

Tegnap volt a Coming out vilàgnap. Ez azonban csak a meleg, leszbikus, biszexuàlis, queer, és interszexuàlis emberek szìnvallàsàt érinti.
Hozzàteszem a magyar filmek közül a Coming out az egyik nagy kedvencem.


Pàrbeszéd részlet a filmből:

Mucsi Zoltàn: " Hülye buzik."
Csànyi Sàndor: " Hogy mit mondott?"
Mucsi Zoltàn: " Csak azt, hogy túl
hangos a muzik.."

Mi akik BDSM, fétis kedvelők/művelők vagyunk, miért nem coming outolhatunk
úgy, ahogy a melegek vagy a leszbikusok?

A vàlasz egyszerű: rosszabbul érvényesìtjük az érdekeinket.

Ha pedig valaki fellép a külvilàg felé, hogy megvédje a BDSM-fétis mundér becsületét, létjogosultsàgàt
és normalitàsàt, betàmad a vad,
dudvàs, magyar ugar azon szeglete, ahol mi, és sajàt bajtàrsaink élnek.