Vallás és BDSM

Szép megfogalmazás. Örömmel tölt el, hogy egyre több a filozófus az oldalon.

Hogy mennyire igaz Hagel állítása, azt az is bizonyítja, hogy az ellenkezője is így van, tehát nincsen Szolga, Úr nélkül.

A tézis úgy keletkezik, hogy belülről, ( honnan máshonnan) vizsgálódunk, megpróbálunk belebújni, beleképzelni magunkat a másik ( Úr, vagy Szolga) szerepébe, s onnan megfigyelni a dolgokat.
Ám, hogyan lehetne egyszerre mindkettőt célkeresztbe venni?
Ha kibújnánk saját magunk burkából, s megpróbálnánk jól eltávolodni az egésztől, akkor megláthatnánk, hogy ez az egész kettősség játszmát csak mi éljük meg kettősségnek, mert darabokra vagyunk szedve, mert a világ teljes és egész, mi viszont, csak egy kis alkatrész vagyunk benne.
Létünkkel hozzájárulunk a nagy egész egybe maradásához, s ez pont elég feladat, de nem is kevés.
Ez a mi küldetésünk.
Van aki Szolga lesz, van aki Úr.
A nagy mindenség szempontjából nincsenek előjelek, pozitív, vagy negatív, mindkettő éppoly fontos az egyensúly fennmaradásához.
Lesz aki ver, lesz akit vernek. Van vezető, s van beosztott.
Bármit teszel is, az tökéletes, mert hozzájárul az egységhez.

Hát sajnos elég baj ha valaki ennyire elnyomóan lép be a BDSM-be. Mert sosem fog figyelni a másikra. Ezért sem szeretem az isteni jelzőket, meg amikor Szexistennőről beszélnek.