Jelenünk nyomában

BDSM Blogok » Blog - RisleyAddix » Jelenünk nyomában
2017. 10. 30. 02:39 | Megjelent: 1161x
Jelenünk jobb megértéséhez a múltunk megismerése is hozzásegíthet.
Természetesen a múltról mindent tudni lehetetlen: Jean Paul Sartre: Az undor című regényében szerepel egy "úriember", aki mindennap a könyvtárban ül és abc sorrendben mindent törekszik elolvasni, ami csak a polcokon van...ennek ugyanúgy nincs értelme, mint egy nyelvnél megpróbálni az összes szót abc sorrendben bemagolni.

Nem mondom meg senkinek, hogy miszerint szelektáljon, ha érdekli a múlt jelenre gyakorolt hatása. Engem meglehetősen foglalkoztat a férfiak és nők, férfiak és férfiak, nők és nők közti viszonyok, és az, amit ma az arcunkba kapunk ezzel kapcsolatban.

Érdekes, hogy ma -Európában- a mizandria -férfigyűlölet- korszakában is élünk.
Rengeteget lehet olvasni a nők ellen elkövetett családonbelüli és nemi erőszakról, a gyilkos férfiakról, és még ki tudja milyen gonosz, elvetemült lelkekről.
Senkit nem szeretnék felmenteni, igen sok férfi követ el olyan tetteket, amikért nem jár felmentés, de az emberi fajban is két nem van - most az interszexuálisokat, travikat és transzneműeket nem vonom be, terjedelmi korlátok miatt. A nők is gyakran követnek el megbocsáthatatlan dolgokat, akár gyermekeikkel, akár kollegáikkal, akár férfiakkal. Robet Merle: Védett férfiak című regényében két fiatal lány megkínoz egy idősebb urat, mert annak másodjára nem áll fel a farka, hasonló tematikájú a

Kopp-Kopp (2015)című Keanu Reeves film is: https://videa.hu/videok/film-animacio/kopp-kopp2015-WfjPvyaJ09LGDUkL

A fantáziának általában van valóságos alapja David Hume szerint az angyaloknak is van valóságos alapja: az ember + a szárnyak valóságosak külön-külön magukban és ezekből lett összeállítva az angyal. Azonfelül, hogy nem eléggé alapos az érvelés -mert van olyan vallás, amiben az angyalok vagy teljesen test nélkül, vagy teljesen emberi alakban jelennek meg,- a fent említett műveknél nem is ilyen fantáziáról van szó.

A férfiakat, gyerekeket vagy egymást bántalmazó nők léteznek. Erről ugyanúgy nem illik beszélni, mint arról, hogy a nők is sz@nak, sőt még a szellentésük sem rózsa illatú, bár hozzáteszem, hogy Úrnőm egyik kutyájánál kegyetlenebb szagú fingot...Na jó térjünk vissza a témánkhoz.

Az emberiség eddigi történelme után teljesen érthető a férfigyűlölet, de sokan úgy művelik, hogy:

a, Nem is veszik észre, hogy gyűlölködnek

b, Általánosítanak

c, Fogalmunk sincs arról, hogy hogyan jutottunk idáig: a metoo kampánytól kezdve, odáig, hogyha megnézek egy nőt az utcán (semmi utána kiabálás, semmi fütty, semmi taperolás) már akkor is tarthatok tőle, hogy a közösségi médián meg lesz osztva, hogy mekkora egy szexista disznó vagyok, mert hiszen ő csak önkifejezett (értsd: miniszoknya, tűsarkú, 4 cm-s hegyes karmok), én meg felfaltam a szememmel. Gyermekeim mielőtt dobálóztok az önkifejezés szóval, ajánlom figyelmetekbe Szókratész három szavas bölcseletét: "Ismerd meg önmagad."

Az sem fér a fejembe, hogyha annyira az egyenjogúságot hirdetik ma Európa szerte, akkor miért nem egyenértékű az, hogy megnézünk valakit, azzal, hogy ő feltűnően öltözik fel, vagy ha valaki beszól a kócos frizurámra, vagy borostámra, az miért kevésbé sértő, mint megnézni egy csinosan felöltözött nőt? Ja, hogy férfi vagyok? Mást nem tudok elképzelni.
Hány olyan posztot olvastatok, ahol egy férfi panaszkodott valamelyikről:

a, Nők megnézték az utcán
b, Beszóltak neki, akár külseje, akár valamilyen gyengesége (sántítás, sebhely) miatt

Én örülnék ha Nőuralom lenne, de ebben a formában, amiben most történik a nők férfiak fölé emelése, azt nagyon károsnak tartom. Ismétlem: igen a férfiak is tesznek rossz dolgokat, és nemcsak nőkkel, hanem egymással és gyermekekkel és állatokkal is, de a nők is.

Azért pedig, hogy a múltban, vagy a jelenben hogyan nyomták el a férfiak a nőket nem tudok és nem is akarok felelősséget vállalni. A saját kapcsolataimban úgy érzem, hogy nincsenek elnyomva a nők, és ezt nem BDSM értelembe véve értem; hanem a vágyaik más emberekkel történő megélése terén.

Ammellet pedig, hogy megértem, hogy a jelen történései mellett, miért van ekkora mértékű felhalmozódott gyűölet általánosságban a férfiak felé megértem:

https://thenib.com/the-invention-of-monogamy (ez az összefoglaló is segít szerintem ebben)

Ugyanakkor furának tartom, hogy még a meleg férfiak passzív felére van negatív szavunk: köcsög, vagy ahogy édesapám mondaná: -fehér- kócsag; a leszbikusokra tudtommal nincs hasonló pejoratív kifejezés.
Tegnap a papok és prostik bulin is elhangzott egy sráctól, hogy : "Köcsögök voltak, velem, de nem "olyan" értelemben."

Ha valaki az összes nőre tesz becsmérlő kifejezéseket, azt szétgyalázzák a közösségi médiákon, ha viszont valaki ugyanezt az összes férfival teszi, mert őt egy vagy néhány átverte, vagy bántotta, akkor sokan támogatják.
Azokról az esetekről, hogy nők azzal vádolnak ártatlan férfiakat, hogy megerőszakolták, vagy bántalmazták őket, vagy az fizikálisan agresszív nőkről már nem lehet szólni (mindkettőhöz volt szerencsém.) Ha pedig egy férfi nem üt meg egy nőt, aki bántalmazni akarja őt, akkor biztosan nem tekinti egyenlőnek a partnerét?
Ha megütöttem volna a 160 centis, 50 kilós, tajvani exemet, a magam 193 centijével és 90+ kilójával miután épp majdnem eltörte a kézfejem az ajtóval, akkor jártam volna el az egyenlőség elvei szerint?

A férfigyűlölőknek minden, hogy van-e rajtam kipa, vagy nincs, akármit teszek, csak egy mocskos férfi leszek számukra.

Hozzászólások (2)


#258577 | 2017. 10. 30. 11:05
Remélem ìgy lesz.
#258572 | 2017. 10. 30. 09:12
Szerintem ezen át kell esni. Itt szerintem jól működik a hegeliánus tézis-antitézis-szintézis hármas. Ha a "férfiuralom" volt a tézis, a női egyenjogúsági mozgalom volt azantitézis. Míg az egyebjogúság kapcsán föl lett téve a kérdés, mi a nő, és az erre adott válasz kialakította az új női képet, a férfiak adósam maradtak a "mi a férfi" az új nő mellett kérdés feltételével és megválaszolásával.Így a férfi nem (mindkét nem kárára) elvi hátrányba került a nővel szemben. Az antitézisnek persze mutatkoznak a találka válságjelei, válások magas száma, csonka családok, mozaikcsaládok, hosszú lenne elősorolni. Majd kiszenvedi a társadalom a maga szintézisét, de tény, hogy nem árt óvakodni a szélsőségeltől.