„Ő lovagolni volt”, avagy a fétis pozitív cipő workshop.

BDSM Blogok » Blog - RisleyAddix » „Ő lovagolni volt”, avagy a fétis pozitív cipő workshop.
2017. 05. 07. 17:40 | Megjelent: 1030x
Tegnap délután egy ismerősöm invitálására elmentem egy cipőkről szóló workshopra a 12. kerületbe, Budapesten.
Eleinte izgatott voltam, mivel tudtam, hogy a divat lesz a téma, én pedig ahhoz szoktam hozzá, hogy a divat kapcsán a komolynak tartott emberek – a szervező Süle Kati, - https://bencecsalar.com/2014/01/15/portre-sule-katalin/- divattervező szervezte.

Ő tartott egy átfogó előadást a lábbelikről, egy másik Hölgy: Atallai Zita, pedig a saját maga által készített művészi darabokról (szintén lábbelikről).

Hét Hölgy volt jelen és jómagam. Volt pár közülük, aki meglehetősen sznob volt, rajtam pedig lovaglónadrág, barna lovas lábszárvédő és ugyanolyan sötét barna bakancs. Ezekre később visszatérek.

Kati előadásában a cipők rövid történetet után, gyorsan előkerül a tűsarkú, a sarok, és maga a cipő, mint státus szimbólum, és a kivetített diák egyikén le van írva, hogy fetisizmus, sőt egy másik dián Lidewij Edelkoort befolyásos, holland, divat jós (trend forecaster) Fethisism in Fashion című vaskos kötete is feltűnt.
Sokféle cípő/csizma típusról szó esett az Oxfordon keresztül a Chealsa boots-on át a Wellington és a huszárcsizmákig.

Nagyon jó érzés volt hallani, hogy egy komoly divat szakértő, mint Süle Kati is többször említette a a cipők fétiis mivoltát, hatalomhoz, státushoz való kötődést.
Az ő meglátása szerint, azért alakult ki régebben sok gyerekben (fiúkban és lányokban is egyeránt,) mert otthon azt látták sokszor, hogy édesanyjuk (Boldog Anyák Napját minden édesanyának!) magas/tűsarkú cipőt hord (természetesen nem mindenki). Ma már- mondta Kati,- sokan hordanak papucsot otthon, így a papucs kezd fétis tárgyá válni. Úgy látom az utcán, és a cipő boltokban -is-, hogy valóban olyan mértékben feljöttek a papucsok, ami valóban meglepő. Sima, mezei, házi-csattos, alapvetően férfi papucsot tavaly sok Hölgy hordott, karcsúsított, fekete, lakk változatban.
Szerintem idén még jobban fog tetőzni a papucs trend. Hamarosan a mozikban. Izé...hamarosan az utcákon. A nagy divatházak tervezői és marketingensei nagy elmék.
Ha Kati megfigyelései helyesek, az otthoni , női lábbeli viselet változásait illetően, könnyen lehet, hogy ezt az imprinting (bevésődési) folyamatot átlátja sok divatház, és ezért is jöttek elő nem rég a papucs divatba hozásával.
Most ugrik be, hogy én is találkoztam már egy papucs fetisiszta úriemberrel ( aki tudatában volt a fétésinek!)

A két előadás közt lehetett enni sós aprósüteményeket és teázni, illetve beszélgetni.
Magamhoz képest még mindig kicsit meg voltam illetődve, ezért eleinte csak Katival és azzal a Hölggyel elegyedtem szóba, aki hívott erre a rendezvényre.

A 2. előadást egy cipő-szobrász-tervező Hölgy, a már korábban is említett,Attalai Zita (http://www.trendicipok.hu/tervezok/a-ciposzobrasz-attalai-zita-28.html) tartotta, akinek alkotásai több külföldi múzeumban is megtekinthetők
Főként nem hordható darabokat tervezett, de készített már egyedi kérésre hordható darabokat, illetve sorozatgyártásra is akadt példa.

Már a találkozó eleje felé is meglepődtem, mikor szóba került a cipő és a lábfétis, Kati előadása során. Miután Zita végzett, jött a felszabadult, lelkes beszélgetés.
Kati még az elején észrevette, hogy milyen érdekes bakancsom van: sokan úgy látják, mintha térdig érő szára lenne: megtévesztő a sötétbarna bakancs és lovas lábszárvédő együtt.
Az előadások után, Zita is érdeklődve nézegette a nem hétköznapi kombinációt.
Egy résztvevő Hölgy (csak közszereplők nevét tüntetem fel, akik hozzájárultak ehhez), azt kérdezte tőlem, hogy nem zavar-e, ha valaki nem ismer és megkérdezi, hogy most lovagolni voltam, vagy majd odamegyek-e. Azt feleltem neki, hogy látod, te is felvetetted és elmondom mindjárt, hogy ez mit szimbolizál számomra, kommunikálunk, és így eljutunk egymás megértéséhez.
Elmondtam, hogy sok nő jár évek óta lovaló csizmában, úgyhogy -szerintem- legtöbbjük számára ennek semmi jelentősége nincs, ám egyre maszkulinabbá/fériasabbá válik a női divat (sok része), míg a férfiak kezdenek elnőisedni – nem mindenki, de sokan. Részben az ez elleni lázadás – főként a férfiak femininizálódása ellen- késztet arra, hogy ilyen maszkulin módon öltözzek fel, különlegesebb alkalmakra. Megkérdezték, hogy hétköznap is szoktam-e így lenni az utcán, elmondtam, hogy nem, de azt hiszem ideje átgondolnom. ( Ez nem a travik ellen szólt, mielőtt valaki félreértelmezné a fentieket.
Az egyik Hölgy megjegyezte, hogy milyen jó, hogy így felmerem vállalni magam, mert az ő gyerekei például nem merik ezt megtenni, sodródnak az árral.

Kati lefotózta az egyik könyvet, amit vittem magammal: Clavel Brand: Fetish (javasoltam neki, mert nagyon érdeklődött a fétis-BDSM-divat kapcsolat iránt.

A beszélgetés hivatalosan hatig tartott volna, de a Hölgyek annyira érdeklődőek voltak, hogy hétig ott maradtam. Utána mentem a Svábhegyre, unokatesóimmal grlizzeni.
Sétálok már közel a célhoz, a fogas(kerekű) mellett, miután el hagyok egy anyukát a kisfiával:
„ Látod, ő lovagolni volt,”- szól oda a fiának.
„ Miből gondolod?”
„ Nézd meg a nadrágját.”

Igaza volt a Hölgynek a workshopon, nem ismert, és egyből a látszat alapján azt hitte, hogy lovagolni voltam. Érdekes, hogyha egy nő megy az utcán lovaglócsizmában, nem hiszem, hogy soka azt gondolják, hogy lovagolni volt. Lehet látni ha egy Hölgy valóban lovas: sarkantyű/lábszárvédő/szőr a nadrágon/pálca a kézben.
Nálam egyik sem volt, de annyira elférfiasodott (például lovas öltözékek tekintetében) a divat : John Galliano a C. Dior számára tervezett, 2010-es kollekciója magáért beszél:

http://nymag.com/thecut/2010/01/john_galliano_presents_equestr.html
A Nők -lovas- dominakénti ábrázolása pedig a magas divatban már lassan? Közhelynek számít: Versace, Dolce & Gabbana, Alexander McQueen, Gucci: minenhol feltűnnek. Beszélgettünk arról is Katival, hogy a divat keményen hat arra, hogy milyen öltözködést várnak el egy dominától. ( Itt felmerül a fizetős és a lifesytle dominák szétválasztásának kérdése. Jogos. Aki szeretné összehasonlító tanulmányt írni a két csoport öltözködési szokásainak összehasonlításáról, csapjon bele!)

Hankiss Elemér -ha jól emlékszem-Az ezerarcú én című kötetében ír a fenti jelenségről: kifejtve, hogy a Nők először a magassarokkal próbáltak egyenjogúságra törni (ezt Süle Kati is említette: a sarok, mint a társadalomból a Nőt gyakorlatilag és rangban is ki/felemelő elemet.)
Azonban Hankiss azt is leírja, hogy egy tűsarkúban nehéz járni és ma már egy Wellington típusú csizmában (talán a Hunter ilyen csizmái a legismertebbek) is lehet akár Operában, vagy más elit helyen megjelenni.

Ez egy izgalmas jelenség és számomra szimpatikus – a Nők közti csizma viselés elterjedése,- bár kérdés, hogy vajon hány Nőnél tudatos választás eredménye a csizma – a hatalom, az erő és a maszkulinitás miatt- -már évek óta- nyári szeretete, és hány nőnél pusztán divat?


Annyi biztos, hogy az előadáson résztvevő Hölgyek jelentős része érdeklődő és kedves volt, és nagyon pozitívan csalódtam, mert a sznobizmus ellenére és elhangzottak izgalmas gondolatok, és olyan kellemes érdeklődéssel fordult hozzám Zita, Kati és egy másik Hölgy is, hogy az már nagyon meglepő.
Lehet, hogy csak protokoll-udvariasságból tették? Számomra nem úgy tűnt, de ha még így is volt, örülök, hogy a konstruktivitás, az elfogadás, a nyitottság és a tág látókörűség látszata(?) jellemezte ezt a találkozót.

Hozzászólások (4)


#240480 | 2017. 05. 08. 11:42
Ebben az esetben mèg várok pár hònapot :)
#240475 | 2017. 05. 08. 11:14
Ekkora lábra csak csináltatni lehet ;)
#240464 | 2017. 05. 08. 09:58
Tudsz jò áron 47-48-as hosszùszárùt:)?
#240462 | 2017. 05. 08. 09:52
Beszerezhetnèl már végre egy rendes lovaglócsizmát ;)