történetem 1
BDSM Blogok »
Blog - rberegi »
történetem 1
- Van nyilvános albuma
- Van nyilvános őt ábrázoló képe
- Van blogja
Bejegyzések idő szerint
2012. 11. (2)
2012. 11. 03. 23:42 | Megjelent: 1383x
Kulcsszavak:
fenekelés büntetés nádpálca szíj fájdalom mazo szado
Ezt a bejegyzést azért írom, mert nincs kinek elmondani, pedig szeretném.
Arról van szó, hogy alapjáraton én egy mazo, de másik oldalt is megjárt srác vagyok, akiben a szado-mazo hajlam első jele az volt, hogy még tizenévei elején ráébredt, hogy felizgul arra, ha valakit fenekelnek vagy ha őt fenekelik.
Az évek során ehhez társultak még izgalmat kiváltó dolgok, de az, ami mindvégig megvolt bennem, és meg is maradt, az a fenekelés iránti erős érdeklődés volt.
Én még nem egy olyan világban nőttem fel, ahol az ilyen beállítottságú embereknek könnyű volt az ismerkedés. A hajlamomat sokáig titkoltam, az egyetlen tapasztalatom az volt, amikor egy osztálytársamat mi, a többi fiú végigfenekeltük egy tornaórán. Én persze alig győztem takargatni "izgalmi állapotomat", amit szerencsére senki nem vett észre.
Teltek az évek, és 25 éves korom környékén kezdtem el hasonló érdeklődésű embereket keresni. Akkor még nem volt net, és nem volt mobiltelefon se nagyon, de szerencsére néhány partnert sikerült találni.
Most itt van gombnyomásra minden, de én úgy látom, hogy a helyzet nem lett jobb, kb. ugyanolyan eséllyel lehet ismerkedni szado-mazo témában, mint tizenöt éve.
Miért van ez?
Én itt most nem fogok arról siránkozni, hogy itt mennyi kamus van. Nem ez a lényeg. Egészen egyszerűen eltérőek a vágyaink, főleg ebben látom a nehézség okát. Én ráadásul pasit keresek, tehát eleve hátrányban vagyok. Van nagyon sok mester, aki merev programokat állít fel, hogy márpedig ennek így és így kell történnie, és én így meg úgy megbüntetlek.
Én álltam már a másik oldalon, és tudom, hogy nem így működik ez az egész. Ez egy olyan történet, amit vagy összeszokott partnerrel lehet kurvára élvezni, vagy olyannal, aki új, de képesek vagytok egymásra hangolódni.
Még ha egyeznek is a vágyak, két ismeretlen akkor cseszi el a legjobban az ismerkedést, ha írásban előre lekommunikálják, hogy ez így lesz, az úgy lesz, ez fog történni, de más nem történhet, az viszont, amit én akarok, az mindenképpen történjen meg. Ez baromság, a valóság nem egyezik az álmodozással.
Arról van szó, hogy alapjáraton én egy mazo, de másik oldalt is megjárt srác vagyok, akiben a szado-mazo hajlam első jele az volt, hogy még tizenévei elején ráébredt, hogy felizgul arra, ha valakit fenekelnek vagy ha őt fenekelik.
Az évek során ehhez társultak még izgalmat kiváltó dolgok, de az, ami mindvégig megvolt bennem, és meg is maradt, az a fenekelés iránti erős érdeklődés volt.
Én még nem egy olyan világban nőttem fel, ahol az ilyen beállítottságú embereknek könnyű volt az ismerkedés. A hajlamomat sokáig titkoltam, az egyetlen tapasztalatom az volt, amikor egy osztálytársamat mi, a többi fiú végigfenekeltük egy tornaórán. Én persze alig győztem takargatni "izgalmi állapotomat", amit szerencsére senki nem vett észre.
Teltek az évek, és 25 éves korom környékén kezdtem el hasonló érdeklődésű embereket keresni. Akkor még nem volt net, és nem volt mobiltelefon se nagyon, de szerencsére néhány partnert sikerült találni.
Most itt van gombnyomásra minden, de én úgy látom, hogy a helyzet nem lett jobb, kb. ugyanolyan eséllyel lehet ismerkedni szado-mazo témában, mint tizenöt éve.
Miért van ez?
Én itt most nem fogok arról siránkozni, hogy itt mennyi kamus van. Nem ez a lényeg. Egészen egyszerűen eltérőek a vágyaink, főleg ebben látom a nehézség okát. Én ráadásul pasit keresek, tehát eleve hátrányban vagyok. Van nagyon sok mester, aki merev programokat állít fel, hogy márpedig ennek így és így kell történnie, és én így meg úgy megbüntetlek.
Én álltam már a másik oldalon, és tudom, hogy nem így működik ez az egész. Ez egy olyan történet, amit vagy összeszokott partnerrel lehet kurvára élvezni, vagy olyannal, aki új, de képesek vagytok egymásra hangolódni.
Még ha egyeznek is a vágyak, két ismeretlen akkor cseszi el a legjobban az ismerkedést, ha írásban előre lekommunikálják, hogy ez így lesz, az úgy lesz, ez fog történni, de más nem történhet, az viszont, amit én akarok, az mindenképpen történjen meg. Ez baromság, a valóság nem egyezik az álmodozással.
Hozzászólások (0)