Szerepek

Elgondolkoztam.... Dominancia, meg szubmisszivitás, na meg a változás.

Azt gondolom, hogy egy domináns férfi sem domináns igazán, ha én nem adok rá esélyt neki, hogy az legyen.
Felőlem fejre is állhat a faszi, ha amúgy nincs kedvem beadni a derekam és “eljátszani” az alárendeltet neki. Mert alapvetően nem vagyok az. A mindennapi életben kifejezetten karakán csaj vagyok.

És az a legérdekesebb, milyen gyorsan válik egy korábban domináns pasi a szememben nevetségessé.

A legrosszabb, amikor nem veszi észre, hogy már nincs abban a szerepben (hiába volt korábban), de csak köti az ebet a karóhoz, és elkezd erőlködni. Le akar nyomni, kétségbeesetten követeli vissza a régi helyét felettem.

Ez a gyengeség jele, ugye? És ha már egyszer gyengeséget “szimatoltam” a levegőben, soha többé nincs visszaút.

Volna még mit mondani? Mindegy, nincs időm tovább gondolkodni, már leszállt a gépe Nápolyból, megyek borzolni a szomszédai kedélyeit. :)