Blue Monday

úgy úgy
valahogy pont így
(kivéve a főiskolás nagykanalast.. mindig kellett vigyáznom a mértékre... mert csak :)

nekem volt egy mélypontom (férfiundorféle), akkor barátnőmmel (akinek szintén pont akkor) megbeszéltük, hogy mostantól leszbikus élettársak leszünk, és tök jó ötletnek tűnt, de nulla szexuális vonzódást éreztem iránta, nagyfélve bevallottam, mondta, ő pont így van, szóval pár napig voltam aszexuális leszbikus nő
aztán elmúlt :)

tudom, én sokszor mint faék (máskor meg baromira nem)
az ember cselekvése/tette önmagában legyen a "jutalom" is
ne várjon cserébe/utána/érte bármit is
ha meg nem éri meg, ne tegye

Pont az akartam tőlük, amit ők tőlem.
Tiszta sor.

Muhaha :D
Egyébként őszintén mondom, hogy én ezt sosem értettem. Sosem utáltam a férfiakat. Pedig akadt pár, aki nem volt korrekt, de mégsem éreztem úgy soha egyik után sem, hogy “utálom a férfiakat, és most egy évig senkit sem akarok”. Sosem húztam falakat, és mindig képes voltam újra bízni.
Imádom a férfiakat. A múzsáim. A szerelem a mozgatórugóm. :) Mindig élveztem és élvezem a társaságuk.;)

És azt sem értettem soha, hogyha egyéjszakás kaland kerül szóba, akkor miért adják úgy elő, mintha a nőt használták volna ki? Mikor főiskolás voltam és talán egy picit nagyobb kanállal faltam az életet, mint illett volna, az egyik konzervatívabb barátnőm előadta, hogy nekem biztosan nincs önbizalmam, és ezért hagyom, hogy a férfiak kihasználhassanak.
Nem értettem vele egyet.
Igazából én használtam ki őket. Vagy egymást. Tök mindegy, én élveztem minden pillanatot, és sosem bántam meg semmit.
Hozzáteszem, olyannal sosem bújtam ágyba, akivel nem tudtam volna elképzelni többet.
Azt hiszem, aki utálja a férfiakat, az igazából önmagára haragszik, ezt vetíti ki.

jóvammá
(persze, be lehetne szépen csomagolni meg minden
és nekem még az ilyen használattal és társaival nincs is akkora bajom sőt, nekem az a jó, ha használva avgyok.. hosszú, ne menjünk bele, lényegtelen most itt, és nem hangzik így túl jól :D)

csak a sok jajdenagyonsanyarúanőksora, istenemistenemszegénynők, aljasszemétférfiak stb. stb. blog után érdekes :D
no de szubtárs :DD

(amúgy tetszene az új irányzat... a női sirámost nagyon nem bírom)

Hiszem és vallom, hogy ez mindig nézőpont kérdése.:)

szegény ő
használva és eldobva?