2018. 07. 13. 22:03 | Megjelent: 1476x
Ma annyira tele lett a - ne aggódjatok, nem létező - tököm!
Belémhasított a felismerés, hogy tulajdonképpen egy társkereső oldalon vagyunk, és a rengetegedik levelet kapom, amiben ismerkednének velem... MÉGIS úgy kell könyörögnöm, hogy hadd láthassam már, kivel is kellene “ágybabújnom”!
Az a helyzet, hogy kiégtem. Kiégtem a 835. ugyanolyan arctalan user levelétől, aki nyilván szintén imád utazni, meg művész is, meg 9000 az IQ-ja.
Ez annyira kétségbeejtően átlagos, mint az eredeti hajszínem... Nem, nem feltétlenül kell az arcod elsőre. De emelj ki valamit, ami meghatároz Téged!
Vagy ne tedd...
Óh, kérlek! Nyilván én leszek a szemét dög, meg a sekélyes is, ha a 20. levélváltásunk során képet cserélünk, és kiderül, hogy mégsem tetszel annyira. Vagy egyáltalán nem. És akkor viheted majd vissza a gyűrűt, mondhatod majd le a papot... Kinek kell ez a herce-hurca?
Fordítva sem működik egyébként. Ha gyönyörű vagy, mint a Dávid szobor (csak nagyobb pénisszel - bár ne becsüljük alá, lehet, hogy vér volt), ámde üres, perspektívamentes szexrobot... Akkor combomat összeszorítva mondok majd nemet!
Tudom, hogy most nem leszek népszerű.;)
Kinek nem inge, ne vegye magára!
Hozzászólások (13)
Ha egy levelezés alatt nem kapok képet, hát nem esek kétségbe.
A másik oldala viszont ha Én kép, és levelezés alapján bejövök, úgyis küld magától képet, mert nyilván kíváncsi, hogy Ő is szimpatikus-e nekem.
(na jó pont a szomszéd ne :))
Egyébként mi van ha felismer? Ő is itt van...
Meg a kibaszott anonimitás is.Amikor tényleg egy húron pendülünk,élvezetes a levelezés,de egy idô után mégse stimmel megint valami:na igen! Se kép ,se egy teljes név!
Tudod mit akkor hagyjuk egymást békén!Nem vagyok idômilliomos.
Persze én küldtem képet.
Szívesen!
Én is küldök képet, még ha ide nem is töltök fel, de akivel ismerkedem, az kap.
Úgyhogy tényleg nem értem azokat, akik, miután képet kérek tőlük, inkább eltűnnek.
Mégis, mire számítanak? Rondák, de abban reménykednek, hogy sikerül rávenniük a randira, ahol majd a sármjukkal levesznek a lábamról és elfelejtem azt, hogy legszívesebben zacskót húznék a fejükre?
Nem fog megtörténni, mert kép nélkül el se indulok.
Vagy ha félnek, bármitől, akkor miért nem ezt mondják? Miért tűnnek inkább el egy szó nélkül?
Mi van ha te vagy a szomszéd?
Egy-két levél után, ha látom hogy megbízhatok a másikban, szívesen mutatom meg magam, akár élőben is.
Úgy is ott dől el.