2020. 08. 14. 05:25 | Megjelent: 1233x
Végre, végre, végre!!
Valaki megfogalmazta helyettem, ami már egy ideje érik bennem!
Hogy bizony nem, nem azzal van a baj, hogy szegény magukat elhagyó, elhanyagolt nőket (direkt nem túlsúlyost írtam, tudom nagy a szórás, betegség, genetika vagy úgy érzi jól magát...) mennyit alázzák. Nem!!!
Lassan szégyellem magam, mert:
-eljárok mozogni
-odafigyelek az étkezésre amennyire tudok és lehetőségem engedi
-szeretek felöltözni csinosan (mint ahogy lazán, sportosan stb) de lassan nem merek így dolgozni menni, mert a fentebb említett típusú kolléganőim megölnek a szemükkel
-szégyellem magam mert vissza merem utasítani a colát
-én sütöm le a szemem, mikor szétszednek egy férfit, mert neki bizony a vékonyabb, karcsú nők jönnek be, őket tartja vonzónak
-inkább el sem olvasom a karcsú nőket gyalázó, elhízottakat dicsőítő kommenteket (bárhol) vagy ha elolvasom elgondolkozom, hogy én csinálom rosszul
-hülyének néznek mikor vitaminokat viszek be a szervezetembe és szinte kigúnyolnak (nem, nem a drága luxus készítmények, pl egy nagy zacskó aszkorbinsav (c vitamin) amit vízbe oldva egész nap ihatok)
-gyagyás vagyok mert meditálok, tai chi-zok (én így találom meg a lelki nyugalmam)
és még sorolhatnám
Félre lehet érteni ezt a blogot nyugodtan, aki nem akarja úgysem fogja érteni mi a mondandóm.
Maradok tisztelettel: a testemre, életemre vigyázó, hiszen csak egy van (legalábbis így tudom most, aztán majd kiderül😜)
https://wmn.hu/ugy/53359-szegeny-boldogtalan-maganyos-csinos-es-sportos-lanyok-ujraolvaso?fbclid=IwAR18wQBIdxlYZ8NCtFNBt02X_PPxWonus2nh0ihbEXbuyg3bzSmyx3NBh0I
Hozzászólások (83)
azt gondoltam, 2065-ben csak elunom már a pixie-zést, így blogokat sem fogok olvasni
(a mi együtt töltött éveink sem kiszámolás eredménye, 50 év és 7 napra szerződtünk, de már csak 48 év és 6 nap van hátra... persze, hosszabbítható)
Kellene?
Miért kellene?
Én imádkoztam
Az év komment díját ezennel neked ítélem 😂😂😂
Mikor megkérdeztem a dokit, hogyan tovább azt mondta:imádkozunk
Na, imádkozni nem imádkoztam de próbálok figyelni magamra .
a lábam miatt nem nagyon tudok menni, de legalább azt eszem, amit akarok
Aput 13 éve operálták. Most már eszik mákot. (mákostészta sárgabarack lekvárral.. Na ezt bármikor megenné😀)
De pl a füge is tiltott volt neki.
Így könnyen vagyok 67 kiló. Viszont valahogy be kell vinnem a tapanyagokat...
Nem kivettem, hanem cukor nélkül kezdet inni a kávémat :D.
Na, talán így már helyes a mondanivalóm:).
Én magamat akkor is le kövéreztem, mikor nem voltam az.
Azt szeretném ebből kihozni, hogy én mást nem látok úgy kövérnek, meg soha senkit nem bántanék meg csúfolással, de magamra simán mondom.
Cukrot kvba nix, cukros üdítő nix, csak víz. Csokit nem szeretem. Süti ritkán.
Viszont szeretem a zöcccséget meg a gyümit.
Viszont ch nélkül megvadul a "rozzant ketyegőm". Szal szívás... Nah
Mindenben ez volt a legnehezebb talán.
Meg az, hogy előtt extra magas kalóriához voltam szokva, reggeltől esti rágtam mint a hörcsög.
Ez ki kellett tolnom délelőtt 11 óráig. Hetek teltek el, mire már nem esett le a cukrom és ténylegesen jól éreztem magamat a bőrömben :).
(Azért kávebol kivenni a cukrot durván jó. Én olyan kis lusta vagyok, hogy szerintem be se tettem volna.😃)
Szerencsetekre nincs módom és időm leírni.
De ha bármi stressz ér, a szervezetem nagyon cukin reagál. Mindenből azonnal zsírt készít és raktaroz el. Ennem se kell, latasra-szaglasra is működik. Ez akár még jó is lehetne. De nem az.
(És hát Ombre akarom ellenére folyton marcipant enni kényszerít. Így kínoz. A kedvencem. Nálunk ennyire durva a bdsm.)
Újévi fogadalmam magamnak az volt, hogy 10 kg - t fogyok év végéig. Erős aktív mozgás szóba sem jöhetett, viszont annyit tudtam magamért tenni, hogy a nasit letettem, cukrot a kávémból kivettem, és egy idő ablakom volt, hogy étkezzek, ez 11 - 19 óra között volt. A nap többi részében csak sima víz és üres kávét fogyasztottam.
Az év végére 13 kg - val voltam könnyebb. Mozgásom könnyebb volt és a bőrömben is jobban éreztem magamat.
Jött vissza belőle, hogy nem stabil a lelkem, de nem annyira vészes még. Jelenleg 71 kg vagyok.
2010 - ben voltam 49 kg a 170 cm magasságomhoz. Azt mondom, hogy inkább ilyen vagyok, így nézek ki, mint akkor.
Akadt jó kis anorexiám is, legyőztem nagyon egyszerűen. Csak a állótükröt és a mérleget kellett egy jó időre száműznöm az életemből:).
Soványak, szuper alakúak :)))))? Igenis irigyek vagyok rájuk :DDDD
(de pl. 12 és 38 éves korom között nem tudtam hason aludni
pedig de jó is az...)
50%: Fogadd el magadnak olyannak, amilyen vagy!
50%: Így adj le három hét alatt 10 kilót.
meg mindig csak a pénz? nemár
abszolút karitatív
mér miért ne adjak jó szívvel abból másoknak, amivel a természet bőségesen megáldott :)
én adományozóként beszállok 15 kg-mal
pár perc alatt többszáz kilónyi adományozandó zsír jött össze
zsírigény pedig talán, ha 10 kg
Persze van, aki bármit csinál, akkor sem hízik. Vannak ilyen ismerőseim. Szegények ugyanazt kapják, amit én kaptam mindig, csak a másik irányból. Pedig rengeteg munkájuk van abban, hogy egyáltalán egy kis cicijük legyen. Miért nem lehet nekik adakozni? 🤔
mondom ezt úgy, hogy ezt sosem próbálhattam, de látom
és a vékonyakra sokkal könnyebben beszólnak, pedig közülük a legtöbb tényleg, semmilyen formában nem tehet róla)
én az olyat szeretem, ahol 10 perc után érzem azt, hogy meghalok, és jéé, mégsem, és az szuperjó
nekem haldokolnom és tökig izzadnom kell, nomeg az sem árt, ha van cél (lehet idő, táv, ellenfél) más ezt utálja
de pl. egy női torna, amit sok barátosném imád, nekem katasztrófa
10 perc után unom, de kegyetlenül, értelmetlennek látom az egészet, élvezet semmi, 1 perc 1 ezredévnek tűnik, ill. egy dolgot élvezek, mikor kínkeservvel véget ér
Elégedettség helyett sírás, és gyilkos indulatok jöttek.
Űberfoschvót.
Nem merek kövéret írni, mert megköveznek. Pedig van molett ismerősöm, aki úgy gyönyörű ahogy van, betegsége sincs (legalábbis eddig) , kacér, kicsattanó, nőies. (mondjuk mozog és próbál rendesen étkezni)
és a soványak is nevetnek és jó kedélyűek
és a férfi nem 120 kiló felett férfi
és nem csak "nagy kufferbe jó pakolni"
és a csontos nőkkel sem a kutyák élveznek hatalmasakat
jajj de jó leírni ezeket 😂
Viszont pár órával utána, az érzés, hogy mozogtam...na az a felemelő
A jelenseg, mondhatni kozfelfogas, letezik. Es az a szerintem nem jo az egeszben, hogy széleskörű. Benzinkut ismeros kutas, reg talalkoztunk. Azt mondja: -Bazzmeg te ugy nezel ki mint Tarzan az oserdoben. Hallva kb. ezt jelentette, idiota vagy mint majom az oserdoben. Tudod a derekam a sok razkodas, ules..... Erre megnyugszik.
Viszont aki meretes sorhassal erkezik, harom lepcsofok utan lila fejjel, arra senki nem tesz megjegyzest. Csak ennyi a gondom. :)))
..és örülök, hogy megéled a másik oldalt :DD switch lettél a hétköznapokban is :P
ha az ember egészségesebben akar élni, azt nem kell senkinek megindokolni. köze? semmi.
a közutálattal meg nem kell törődni.
A sajat lentebb irtamra visszaterve, a megjegyzes ele, hangsulya jelezte a hozzaallast. Holott valószínű a haver jobban "raer" foleg, hogy a 10 uveg sor ara kiesik a napi keresetebol. Az alatt az ido alatt en hullara is futhatnam magam. Szovlal nincs benne logika. :D
30kg ment le 1 év alatt. Szépen lassan, egészséges tempóban változik a testem. Ezt már kezdik észrevenni a környezetemben, és kapom is rendesen az ívet! Egy kolléganőm, aki ránézésre úgy 150kg, már szóba sem áll velem, holott jóban voltunk!
Állandóan magyarázkodnom kell, hogy nem eszem húst, hogy nem iszom alkoholt. Odáig jutottam, hogy meccs után a meggysörös korsóba öntetem át a zéró szedres Borsodit, mert ugyanúgy néz ki, és akkor nem szólnak be, hogy mit iszom.
Tegnap Tihanyban az étteremben beszólt a pincér, mert cukormentes valamit akartam inni. 3 napja a fagyizóban kinevetett a kiscsaj a pultban, mert nem íz alapján kértem a fagyit, hanem, hogy cukormentes legyen. (Sokkoló, de egyik helyen sem tudták a kérésem teljesíteni!)
Tovább megyek, a pékségben kioktatott a nő, hogy nincs olyan, hogy szénhidrát csökkentett, aki ezt állítja hazudik, mert azt nem lehet kivenni a lisztből.
Komolyan mondom, több bántást kapok most, mint amikor a "csúcson" voltam. De most valahogy könnyebben pereg le, mert nekem van egy célom, megvan a motivációm, és ebben nem fog megingatni néhány rosszindulatú ember.
Na végre én is kiírtam magamból! 😁
Én tudom, hogy lett pici vállam, meg alakul a tepsiseggem....
De amúgy nem látszik.
Lehet, ha napi 2 órát tolnám, leszarva mindent..... De ahhoz meg túl hedonista vagyok.
A napi 2 óra nekem már sanyargatás
A gyerekeim születése után 25 kg-tól szabadultam meg, esténként kocogtam, sötétben is, télen is, volt rá időm, mert akartam, hogy legyen. Ez a kulcsszó, akarom, vagy nem.
Régen nagyon zavart ez az utálkozás, ma is zavar, de ma már keményen visszanézek, és állom. Szégyellje magát az, aki inkább másokat utál, semhogy tenne érte, hogy jól érezze magát a bőrében.
Azon kevesek közé tartozom, akinek a sport nem szabadít fel endorfint 😕😕
Szal csinálom, mert muszáj.
minden más kifogás
és igen, van, akinek könnyebben megy a súlyának kordában tartása, sőt, van, akinek nem is kell foglalkoznia vele, van, akinek meg gigászi küzdelem (anyagcsere, alkat stb.)
de ez nem lehet kifogás
igen, pont úgy van itt is, mint az élet teljesen más területein (tanulás, barátkozás, párkapcsolat stb.)
sokféle oka van
legtöbbször a nők maguk csinálják maguknak, okkal
"Nem látszik rajtam a mozgás."
de ha nem mozognál, látszana
mert nem lehet
engem sok minden zavar a témakörrel kapcsolatban (írom ezt túlsúlyosként)
és tabutéma
és vetődés van, és direkt félreértés van stb. stb.
valahogy azt érzem, él egy olyan közfelfogás, hogy ha valakinek az élete bármely területén rendben mennek a dolgok, azt ajándékba kapta
valahogy él egy olyan közfelfogás, hogy ha valaki nem panaszkodik, akkor neki minden rendben van, minden könnyen megy (így még az is panaszkodik, akinek tényleg rendben van)
ha valaki jól néz ki (nem bombázókról, topmodellekről, átlagemberekről szólok), könnyű neki
ha valaki pl. túlsúlyos, akkor jaj szegény: betegség, genetika, hormon, szülés stb. stb.
és akkor? és akkor rendben van? ponthogy akkor nincs rendben
és ez - a megítélés - kegyetlen káros
szerintem
Nem látszik rajtam a mozgás. De én tudom.
A többi meg nem érdekel.
Nem szabadidő kérdése. Döntés.
Most legutóbb egy szűk helyre kellett bemásznia valakinek. Megjegyzések. Könnyen vagy a 80 kilóddal, mondja a haver, nálam fiatalabb 8 évvel. Te ráérsz mozogni, maszek vagy. No igen ráérek. Meg nem iszok meg napi fél láda sört. :DDD
Néha úgy érzi feladja és elveszíti a hitét ebben az egészben. (de nem fogja, tudom)
De ja, most épp azon mélázok, miért nem futottam bele még problémaként.
Amikor a rák vagy a bélcsavarodás miatt voltam sovány (és az akkori főnökasszonyom megjegyezte, hogy saci jól nézel ki sokat fogytál!!! ) hol volt pl nekem felsőbbségtudatom???
Azért élek így többek közt, hogy életbe maradjak a sok szar ellenére amit átéltem! És! Mert jobb így tükörbe nézni!
Jómagam sem nagyon csinos sem egészséges nem vagyok!! (én??😂)
mégis a fent leírtakat érzem
Tudatosan kerülöm az ilyen embereket mégis van akiket nem tudok sajnos kizárni lásd kolleginák
Nem kell pszichológushoz járnom miatta (később sem remélem :)) de egy ideje forrong már bennem és ma szembejött velem ez a cikk.
A témakörben a legközelebbi tipikus nehézség, ami a dekoratívabb lányok felől eljutott hozzám, hogy nehézséget okoz neki az ismerkedésnél, mindenki fennakad a testénél, és nem kíváncsi a mélyebben rétegeire...
De már tudom, hogy van ilyen is.
mindenki olyan alkatú, amilyen. senkit se szabadna baxtatni érte.
de azért sem, h sportol és azért sem, ha nem.
tavaly nyárig sosem ettem zabkását. se ándungom nem volt rá, se az öröklött szokásaimban nem volt benne. aztán kiváncsiságból, és mert épp leértékelve volt a Pennyben, megpróbáltam a márkaterméküket. és beleszerettem. ha nem is minden reggel, de heti 5 nap azt eszek reggelire. később próbáltam más márkákat is, de egyik sem jött be. tudom, h nem konkrétan a zabkásáról szól a blog és a cikk sem, de ez most úgy kikívánkozott itt hajnalban.
messze van a súlyom az optimálistól, de szerencsére már régen nem 130 kiló fölött vagyok.
A cikkről annyit: nem kedvelem Szentesi Évát de ez a cikke nálam egy gigalike.
ebből az életünkből csak egy van. aztán meg majd kiderül...