2018. 11. 12. 12:01 | Megjelent: 1691x
Észre sem vettem és átsiklottam egy nagyon fontos pixiedátum felett. Nemrég volt három éves a Pilar regem.
Mennyi minden történt ezalatt a három év alatt...mással egy élet alatt nem történik ennyi miden. Volt jó és volt nagyon rossz. Az én életemben, a szeretteimében.
De összességében azt hiszem, hogy egy nagyon boldog három év van mögöttem, amiből kettő és felet már a párommal töltök.
A bdsm egyre távolabb kerül az életünkből. Valamiért így alakul. Soha nem is voltunk megszállott bdsm kedvelők (na jó, talán egy időben én) de most már ott tartunk, hogy inkább csak "mocskos-perverz-szeximádók" vagyunk. (bár a korbács, a lábterpesz és az egyéb finomságok kellenek)
Mégis maradok, hisz mint sokan, én is kedves virtuális ismerősöket is kaptam az oldaltól. Magamra ismertem sok történetben, tanultam belőlük, volt ami elgondolkoztatott. Van amikor én segíthettem, én adhattam tanácsot. Kaptam sok kedves üzenetet, hogy az én történetem adja meg a reményt a levélírónak, hogy egyszer talán talán ő is párt talál itt magának.
Mióta Dessel élek, elkerülnek a "negatív" dolgok itt a pixien. (s az életben is "majdnem" )
Rengeteget változtam. Jó irányba. Főleg a párkapcsolatom hatására. Olyan nyitott, szabad lehetek és annyira önmagam, ami nagyon keveseknek adatik meg szerintem. Nem is jó szó a változtam, inkább azt mondom most Én vagyok én. És bármilyen furcsa, ezért nem kell "dolgoznunk", meg "tenni érte" ...csak úgy jön és természetes.
Sokatok "életét" nyomon követem itt, mint ahogy az enyémet is páran. Azt hiszem egy jó darabig megmarad nekem ez az oldal, mert néha jön egy egy roham mikor meg kell osztani az perverz élményeim és hol máshol tehetném mint itt.
Ja és ma egy éve, hogy ideköltöztem Deshez.
Még bírja...😅
Hozzászólások (11)
Köszönöm.
Bár ő nem jár fel ide és ömleng rólam :P ...de mikor belenézek a szemeibe és belecsókolok a mosolyába, tudom érzem, hogy boldog <3
Diktátormacska most duzzog. Azt hiszi ez a ház neki épült és a hűtő az az övé...de ezért imádom :)
milyen jó, hogy 'le merted irni', hogy nem kell dolgoznotok érte, meg tenni érte. agylobot szoktam kapni, amikor azt olvasom, hogy egy kapcsolaton/kapcsolatért dolgozni kell. egyrészt nagyon nem tetszik nekem a kell szó ebben a kontextusban, másrész nem kedvelem az izzadtságszagú dolgokat, kapcsolatokat, szerelmeket. abban nekem már valami hamis van
ha az ember az Útján akar járni, akkor ne képzeljen bele hatalmas erőfeszitést. mert nincs szükség hozzá. csak célszerű élni a mindennapokat. mert az az Út, nem más. az Úton vannak mindennapi teendők, feladatok, akár gondok is, de ha az ember elvégzi a dolgát, akkor joggal lehet a nap végén elégedett és boldog. mert ez maga az Út. ha az út, amin jár, izzadtságszaggal terhes, az nem az ő Útja. na jó, mára ennyi a buddhizmusról :)