Gondolják, hogy gondolják?

😂

na, mára is megvan a napi jócselekedetem :D

...törlöm magam....

hát jó
nem is értem, miért nem kérsz
egyszer, mikor majd lankad az éberséged, váratlanul küldök majd
(remélem, innentől mindig félve nyitod majd meg a postád)

perszee..csak kombináltam a szerelemmel, szeretettel...így tökéletes.
Nekem.

azért, remélem, élvhajhász tényleg vagy... :)

...ma elkezdtem írni egy blogot, meglepetés, random vásárlás, sok sok ruha ajándékba...itthon mókás divatbemutató..aztán a sok öltözés vetkőzésnek az lett a vége, hogy jól meg lettem...szeretgetve, mert megkívántak.
Nem azért mert tökéletes vagyok...de próbálok kívánatos maradni, a megváltozhatatlant elfogadni, a változtathatót változtatni. De úgyse értenék sokan...meg nem is volt benn bdsm...:P

Nem élnék a képkérés lehetőségével...nem baj? :)

Nem azon kell változtatni, hanem a "készpics@melegmálé" mentalitáson.

Bizony kaptam: nárcisztikust, élvhajhászt, notórius hazudozót, lelki bántalmazót.
Sírtam, szenvedtem, megalázkodtam.
Tanultam.
Fejlődtem.

Most meg boldog vagyok.

persze, hogy lehet

és én végképp nem valamiféle erkölcsi magaslatról beszélek ilyesmiről (akarsz képet a hájaimról? :DD)
hosszú, miért.... meg sokrétű...

imádom az egyik párosnick azon mondatát, hogy: köszönjük mindazoknak, akik nem passzoltak hozzánk, ők is kellettek, hogy mi egymásra találjunk (nagyjából így szól)
és ez így is van...

..én a súlyról nem is merek írni...ez az "elfogadtam a testem" ez kiakaszt...
Általában a chipset zabáló, semmit sem mozgó, a lustaságtól szétfolyó nők hangoztatják ezt. Mikor tinilányok jönnek velem szembe a csípőgatyából kifolyó hájjal és punnyadt combokkal akkor legszívesebben megráznám őket. De ők elfogadták magukat....a férfiak meg nem...

Moletten és kövéren is lehet ápoltnak, egészségesnek lenni.

Mire jutottam?
..hogy görcsösen kerestem és rossz "kategóriában"...elengedtem...

Aztán valamit jól csinálhattam. Itt ismertem meg Vele és 2 és fél éve együtt vagyunk.

Férfi és a saját szemszögből nézve.
Hosszabb ideje vagyok egyedül, sokszor elgondolkozom az okán, volt hogy ismerkedési taktikát változtattam, nem lettem tőle sikeresebb.
Ha másnak mutatja magát az ember, tudatosan, hogy nagyobb legyen a siker, a másikat csapja be. Ha magán, az elvárásain alakít, saját magát csapja be. A bőréből nem tud kibújni.
Hibáztatni nem szoktam a másikat, levonom a következtetést, akkor ott valamiért nem feleltünk meg egymásnak.

igen :)

és a változtatás, önmagunk megváltoztatása, nem nem gyökeres, csak a bennünk rejlő arányokon való kicsi módosítás, eddig elhanyagolt területekre való figyelés, nekünk örömet okozó módosítás kisugárzik, vonzóvá tesz

Többször hangoztattam már. Ha valami nem sikerül többszöri nekiugrásra sem, módszert kell váltani. Kár újra és újra ugyanúgy próbálkozni.
De jelentős tényező az ember. Senki nem bújhat ki a bőréből...

Ahham....
De mi a hosszú idő?
Ezt nem trollkodásból kérdem.

sokan nem gondolják
de nehogy mondj bármit is, mert abból nagy sértődés van
valahol értem is, miért

én nem jól sikerülten párszor például jelentős túlsúlyra hívtam fel a figyelmet (nem, nem gondolom, hogy egyedüli és legfőbb ok, de...)
kár volt

És mire jutottàl?