Hosszú hétvége: péntek

A gyertyák fényei izgatottan remegtek a félhomályban érezték azt az izgalmat ami belőlem áramlott kifelé.

Térdeltem, vártalak, ahogy kérted. Nyílt az ajtó, a hűvös levegő jólesően szaladt végig meztelen popsimon. Nem szóltál, nem szóltam...hisz erre utasítottál. Éreztem, hogy mögém guggolsz, leheleted végigborzolta a bőröm. Nem tudtam visszafogni a remegést.
Hangod, érintésed, csókjaid a nyakamon, hergelték a vágyam és egyre fenyegetőbbnek tűnt az ígéret amit tettem...

Összecsatoltad a nyakörvem az asztalara parancsoltál. A végtelenségig izgat, ahogy szemrevételezted ami a tiéd. Mielőtt hozzám értél volna megkérdezted tudom -e az egyetlen szabályt amit be kell tartanom. Igen, tudtam...nem élvezhettem el...ha mégis, a korbácstól fogok sikongatni nem az élvezettől.

Ujjaid ördögien kergettek újra s újra az orgazmus közelébe. Megkönnyebbülés volt mikor a földre rántottál és négykézláb követtelek, hogy kényeztesselek.

Mikor feléd álltam terpeszbe és belehúztál a farkadba, tudtam, hogy nem fogom tudni megállni, folyamatosan kényszerítettem magam a mozdulatlanságra, hisz minden egyes lökésed végzetesen kergetett az élvezethez. Megkönyörültél rajtam,lerántottál magadról az asztalra fektettél ....pillanatnyi megkönnyebbülés....majd eddig szinte soha nem tapasztalat őrjöngéssel basztál folyamatosan.
..már sikítottam, hogy igen , kérlek verj meg csak hadd élvezzek....az asztal vészesen recsegett alattunk...tépted a hajam és önkívületbe kérdezted: ezt akartad?

Ezt. Elélveztem. Sokszor. Sikítva, őrjöngve, kifordulva önmagamból.

Az öledbe ültem, összefonódva, egymást becézve, simogatva. Csókokkal falva egymást egyre távolabb kergetve a verés ígéretét.


..a korbács elárvultan hevert a földön...másnap reggelig...