Nomen est omen

Mivel pont névváltoztatás előtt állok, végre visszavedlek "lánnyá" ..felmerült bennünk az ötlet, hogy felveszem a nicknevem második keresztnévnek. Mindig készen álltam hirtelen jött, fura ötleteket megvalósítani.

Mivel nem "üljaszámra" vagy "nyald a seggem" a regnevem, ennek semmi akadálya nem lenne. :)

Sokat gondolkoztam rajta...egyrészt nagyon tetszik mint név, nőies, játékos a hangzása, illik rám a jelentése. Nem,nem az a rész, hogy Szűz Mária egyik megnevezéséből származik :D Egy talpazat, egy pillér erős, sok mindent elbír és volt időszak mikor szinte erőmön felül kellett helyt állnom...és sikerült, a pillér kibírta, megmaradt.

Másrészt rettenetesen sokat jelent. Pilarként teljesedtem ki, élhettem meg a vágyaim, találtam meg a boldogságom, így ismert meg a párom, mintha tényleg két "én" lenne bennem. Ami természetesen tudom, hogy egy, nem, nem hasadtam meg. Pilarként elszabadulhat bennem mindaz ami a "normális" életemben nem, szeretem, hogy néha előhúzhatom, néha elrejthetem.

Lenne egy nagy titkunk, hiszen csak mi tudnánk, hogy került oda 40 évvel később a születési nevem mögé. Onnantól datálódik a kiteljesedett, új életem.

...viszont egy dolog miatt hezitálok...

Volt egy rövid párbeszédünk ami belém,(most csak a magam nevében beszélhetek) nagyon belém égett:

-De mi lesz ha egyszer szakítunk...?
-Egyrészt nem fogunk szakítani soha, másrészt Pilar akkor is megmaradna, nem?-kérdezte.
-Nem. Nem maradna meg. Pilar akkor meghal....."