2016. 07. 20. 18:15 | Megjelent: 1107x
Azt mondtad írjak róla egy blogot. Ha más nem is, Te szereted az írásaim.
Több mint fél éve küldted az első flörtöt. Szépen megfogalmazott, kedves üzenet.
Megnéztelek, láttam nem dominánsnak vagy jelölve, elrohantam az oldaladról.
Hogy is ne, nekem egy Dom kell. Ő ad majd meg nekem mindent amire vágyom.
Aztán újra írtál és újra. Hol vigaszt kaptam egy szomorkodó blogomra, hol megnevettettél,
hol csak kaptam egy gyönyörű bókot. Néha válaszoltam, néha nem. Mindig egy lázas ismerkedés kellős
közepén akartad megmutatni, hogy bizony neked van fehér lovad meg lovagló pálcád még ha nem is hencegsz vele.
Aztán pár hete, rendszeresek lettek a beszélgetések és szerény, szégyenlős nőhöz nem méltóan,
(nem is vagyok az szerencsére), felvetettem egy fagyizás ötletét.
Lebeszéltük.....majd te, kedves Bagaméri lemondtad :D
Nos, gondoltam, nem csak a domináns kategória tagjaival esik pofára az ember sub lánya...
De tévedtem. Mekkorát.
Tegnap meztelenül elnyújtózva egymás karjaiba nevetve olvastuk, hogy próbáltalak lepattintani,
aztán hogy lettek a beszélgetések egyre intenzívebbek...és....igen...szégyelltem magam....
pirulva bújtam a karjaid közé és kértem bocsánatot, hogy a mindig kedves soraidra oly elutasítóan reagáltam..
Sokáig én voltam az oldal pesszimistája (sokak szerint). Most azt kell mondanom nektek, glóriát Pixinek, hogy
létrehozta ezt az oldalt :)...és köszönet Neked, hogy nem adtad fel és bebizonyítod nekem, hogy csodák igenis léteznek.
Valamint itt kérek meg mindenkit, akit irritálnak a boldogságtól túlfűtött blogok, az mellőzzön.
Mert igenis írni fogok és igenis világgá kiabálom:...megjött a herceg, felkapott a nyeregbe maga elé és
lovaglópálcával ütve a popsimat visz, visz magával Csodaország tájaira....lehet csak pár hónapig tart az utunk,
lehet évekig lehet az Üveghegyen is túlra...de minden egyes másodpercét élvezem és élvezni fogom.
Hozzászólások (0)