"nem vagyok szadista"

Nem az a baj, ha nem szadista, max nem az én emberem. Az a baj, hogy sokan szégyenlik, vagy ahogy az első hozzászóló írta, valójában bajnak, betegségnek tekintik.
Én csak szeretném, ha elfogadnánk az összes "perverzionkat". És nem, nem akarom kérni. Vagy csak nagyon ritkán. Mert nem tudom kérni, mert félek, és fáj, csak jó.

Szerintem nem baj az, hogyha valaki felvállalja azt, hogy nem szadista. Ha tényleg nem az. Kezdőknél a domináns és a szadista fogalma sokszor ekvivalens.
A szadista nem szitokszó egy mazohista mellett, de ha nem szadista, és annak állítja be magát,az már tud kellemetlen lenni. Én magamról úgy gondolom, kb 80%-ban vagyok domináns, max 20%-ban szadista. Ez az én olvasatomban nagyjából azt jelenti, hogy nagy fájdalmat nem szeretek okozni, és kis fájdalmat sem első sorban l'art pour l'lart okozok. Ha ez valakinek kevés, legalább nem szívjuk be a többi nagy sok részt, ami meg majdnem jó.
Az adatlap olvasása? Na az sokszor mellékes plussz kör. :D De komolyabbra fordítva, még azt is el tudom képzelni, hogy néhányan olvasnak adatlapot, és megpróvábálják, hátha belefér...

Ne keverjük h szenvedés okozok v kéjes fájdalmas gyönyört. Aki mindkét fél örömére és a "szenvedő" fél határait figyelembe véve ad kéjes kínt az szadista. A másik fajta csak egy önző beteg állat.

Hát akkor én vagyok az a csoda, aki találkozott már unikornissal.
És nem az a baj, ha nem szadista, maximum nem az én emberem, hanem pont, ha valaki ezt szégyenli itt. Én hálistennek találkoztam, találkozom olyan férfivel, aki élvezi a szadizmusát. Kedves, édes szadista, aki odafigyel, érzékeny, és közben imádja a pálcát. És tudja, hogyan tegyen velem jót, és magával is. Mert ha neki nem jó, és csak értem csinálja, az nekem sem jó.

A blog írója "régi motoros" és szerintem pontosan tudja, hogy mit szeretne 😉

"Tehát örömet okozok neki.Igy ez nekem is azt okoz. De magamtól,a saját élvezetemre,nem tenném meg."

Ez abszolút ismerős a másik oldalról. Ez a "jó minden, amit csinál, csak a lényeg hiányzik belőle" érzés. Switch játékban tapasztaltam ilyet, ahol a másik is mazo, így pontosan tudja, mi a jó nekem, tökéletes minden mozdulata, az empátia szintjén érzi is, hogy miért jó, csak őt ez nem elégíti ki. Csak az az egy hiányzik belőle, hogy szadista legyen.

A szadista nekem az, aki érzi a fájdalommal való játék minden szépségét, rezdülését, és történetesen adni szereti. Aki olyan gyönyört tud nekem adni, mint senki más. Akivel ugyanazt a különleges vágyat teljesítjük be két oldalról.

Minden szadista legyen borzasztóan büszke erre az érzékére!

"ha egyáltalán van egészséges szadizmus s nem eleve egy zavar"
Most mondjam azt, hogy vajon van-e egészséges fetisizmus, vagy az eleve egy zavar?
Könnyen lehet, hogy minden, amiért itt vagyunk, valami zavar, de pont erről szól ez a hely, hogy hogy ésszel, kulturáltan éljük meg a kattanásainkat mindenki örömére.

Nagyon nagy like!

Szerintem nem érdemként írja, inkább óvatos figyelmeztetésként. :-) Ha ilyet látok valakinek az adatlapján, az általában úgy is van, és általában azt jelenti, hogy én unatkozni fogok az illetővel.
Persze kivétel van, van olyan műfaj, amit egy ügyes, figyelmes fenekelésfetisiszta meg tud csinálni, a szadistáknak meg nincsen türelmük hozzá. :-)

Engem inkább az zavar, mikor valaki olyan, aki tényleg szadista, szégyelli ezt, és bullshitel, hogy ő soha nem ütne meg egy nőt, csak ezért meg azért... Ilyenkor annyira mondanám, hogy legyen inkább büszke rá, hogy van érzéke ehhez a csodálatos dologhoz, és inkább csiszolja ki...

Szerintem a szadizmuds az nem egy pozitív tulajdonság sehol.Az én olvasatomban legalábbis nem.

Nagyon vékony itt a mezsgye az egyéb pszichés zavarok és e között...ha egyáltalán van egészséges szadizmus s nem eleve egy zavar:)

De ettől függetlenül láttam egy csomó adatlapot ahol kimondottan szadistának hirdeti magát az ember.
Én ugyan ettől szubkènt félnék,hogy le tud -e àllni időben.

Jómagam ,mikor regisztráltam,2,5 èvig “tanultam” s ismerkedtem ezzel a világgal .Miután letisztult mit akarok ebből.Természetesen a domináns oldalt mert ez nem volt kétséges .

Nekem nagyon rossz volt az első szubot elverni,aki kérte.
S mostmár nem okoz gondot.Mivel tudom,hogy szereti és élvezi.Tehát örömet okozok neki.Igy ez nekem is azt okoz.

De magamtól,a saját élvezetemre,nem tenném meg.
Mivel én egyedül ezt nem èlvezem.

Nem tudom világos-e?

Egyébként olvastam az adatlapod:lehet,hogy inkàbb egy unicornist kéne kívànni!:)))
De ezek ellenére kívánom,hogy váljanak valóra az álmaid!