2018. 11. 04. 10:47 | Megjelent: 1424x
Most egy kicsit szomorú vagyok, és csalódott.
Mindenhol azt olvastam, hogy mi nők, milyen szemetek vagyunk, nem válaszolunk, nem reagálunk. De velem olyan nem fordult elő, hogy egy hosszú levelezés kellős közepén eltűnjek.
Ebben az évben a harmadik "domjelölt" tűnik el akkor, amikor már épp eljutnánk egy telefonig, találkozásig. Vagyis még előtte, de már 5-10 levél után.
És nem tudok rájönni, milyen félelmetes dolgot írhatok.
Bevallom, én már nem bánnám, ha valaki rám találna, és nem erősítené azt a tudatomat, hogy az én életemben már vége van ennek a szakasznak.
:(
Hozzászólások (72)
https://hu.smpixie.com/bdsm-blogok/koverantal49/49897-mi-a-valosag
Ami a találkozást illeti, volt akivel 1 hét után, és volt akivel 2,5 hónap után találkoztam.
Azt nem mondom, hogy a ferfie, mert lehet balesetet szenvedett es komaban fekszik.
Annyira nagyok a kulonbsegek ember es ember, helyzet es helyzet kozott, hogy nem erdemes receptet irni. Legalabbis szerintem.
Én ma kaptam olyantól levelet, aki szó nélkül lépett le hónapokkal ezelőtt. És nem értette, miért nem akarok levelezni vele :D
Ha belegondolsz, erre a blogra több figyelmet szenteltünk, mint te a lelépő pasi megismerésére.
De egy kapcsolat, ha nem fejlődik, akkor hanyatlik. Stagnálás nincs sokáig. Ha nekem 1000 levelet kellene váltanom vkivel, mert csak akkor venne komolyan, hát hamar ráunnék attól, hogy nincs továbblépés. Ha pedig nem jön a vágy, hogy már nagyon a szemébe néznék, az 1000 levél után sem fog jönni.
És ennek semmi köze ahhoz, hogy valaki - most megszámoltam - 15-20 levél után úgy tünik el, hogy még kérdez valamit.
Ezen egyszerűen csodálkozom. És hát nem annyira sok emberrel kezdek hosszú levelezésbe, ezért vagyok nagyon meglepve.
De ez kiküszöbölhető, ha kapsz egy normális nem ezer éves fotót.
És személyesen könnyebben ismered meg a másikat, hiszen nem csak egy levél, hanem verbálisan is kapsz jeleket.
Szerintem nincs is jobb egy jó beszélgetésnél.
Időpazarlásnak fogjátok fel a másik megismerését.
Hamar-hamar találkozzunk, aztán meg vagytok döbbenve ha nem az vár amit elvártok. Vagy a másik eltűnik mert ő sem azt kapta amit várt...
De azt allitom a szemelyesnel nincs jobb. Latom, hallom, szagolom, erzem, ha valahol, akkor a szemelyes talalkozaskor lehet megismerni a masikat.
Ha nem látom reménytkeltőnek egy levelezést, akkor minek levelezünk? Meg miről? Az energiámat és az időmet nem pazarlom, csak azért, mert van.
És a mostaniban beszélgetünk is, sokat. (Néha még szex közben is, lásd az utolsó ötletét kedvesnek.) De ha külön vagyunk jönnek-mennek a levelek. Ma már 60-nál tartunk és így messzebbre jutottunk bizalom,és megértés terén mint az elmúlt kapcsolataim nagyon nagy részében...
És ez nálam nem a hosszú levelezésen múlik. De azon biztos, hogy nem tünik el szó nélkül.
Van akivel hosszan leveleztem, van akivel egy napi csetelés után találkoztam.
A férjemmel, akivel összekötött bennünket a BDSM is egy ideig, a megismerkedésünknél jó sokat leveleztünk, utána soha, viszont sokat beszélgettünk. Aztán amikor a beszélgetés elmúlt, akkor minden más is elmúlt. De most is tudom, milyen műtétei voltak,és odafigyelünk egymásra.
Ezek ilyen jó kis beszélgető levelezések voltak, amik egyszer csak végetértek.
Egyébként én nagy csalódásokat is éltem meg hosszú levelezés után. Amikor már nagyon elmentünk filózófikus útra, és a végén nagyon nem jött be a másik. És volt amikor ez nagyon nem jól jött ki, és megsértettem a másik embert, amit pedig nagyon nem akarok.
Nem bántásképp, de puszta levelezés alapján reményeket táplálni elég kétségbeesett dolog.
Az meg hogy hiába volt? Miért? Megismertél egy embert. Az sosincs hiába, még akkor se ha nem ő fogja rángatni a hajad, és elverni a popsid a következő években. :-)
De arra jó hogy leleplezze a krónikus hazudozókat, a gyors sikerre hajtókat, vagy azokat akik a párjuk mellől kacsingatnak kifele.
És persze nem örülnek mikor Brad Pitt helyett Bud Spencer fogadja őket.
(És nem az úszós korszakból!) :-D
Ezért is kell a levelezés. Hogy elszálljon a rózsaszín köd, és azt lássák aki a túloldalon van, ne a saját, kivetített vágyaikat....
Olvastam már blogban vissza magamról, hogy "sunyin ledumálom a nőkről a bugyit"... :-D
Hiába mondtam én hogy az a bugyi amit így le lehet dumálni, az elég lazán van gumizva... :-D
sztereotípiákat rombolsz
hogy "a nők" milyenek, "a férfiak" milyenek
Attól hogy ágyba bújsz valakivel, még nem fogod ismerni.
És igen, nap mint nap tudunk meg egymásról dolgokat.
A volt nejemmel 11 évig voltunk együtt, egy évben se jutott eszébe az évfordulónk, nem tudja mikor születtem, létfontosságú infókat nem tudott rólam. Elég gáz mikor fekszel a hordágyon és a nő akivel élsz, akivel közös gyereketek van, nem tudja hogy milyen gyógyszert kell bevenned nap mint nap, vagy hogy milyen műtéteid voltak az együttélésetek alatt...
Ez ellen jó a folyamatos levelezés.
Számomra elsődleges az ember, a nő megismerése, és ez személyesen a legjobb
Kinek kell ez? Inkább levelezek, megismerem.
hanem nem megy másként
ha egymásra kattanás van, ömlik, árad, feltartóztathatatlanul...
Nem szeretitek a személyes kontaktot?
Volt akinek fél évébe került, volt aki megugrotta 2 hét alatt...
aztán hetekig fel sem jön az oldalra, aztán ha jön, folytatná ott,
ahol el se kezdte :-) ?
Az egy rendes bemutatkozásra sem elég. (Nőm és én napi 80-100 levelet váltunk, 8 hónapja minden nap.)
Ezeket ne vedd komolyan. A második randiig minden csak kósza próbálkozás.