Tiszta extázis!

A vágy nagy úr! Most már én is megtanultam egy életre, hogy ami egyszer felkorbácsolódik, azt nem lehet csillapítani, és akármekkora félsz is van az emberben az újtól, megteszi. Beteljesíti a vágyait. De miért is csillapítanánk valamit, ami jó?
Egyszerűen csak kíváncsiak vagyunk. Nem tehetünk róla. Az ösztönök vezérelnek minket, akkor is, ha nem akarjuk, vagy netalántán küzdünk ellenük.
Most már azt is tudom, hogy hiába minden küzdelem. Egyszer legyőznek a gondolatok. És arra is rájöttem, hogy nincs semmi szégyellnivaló ebben. Emberek vagyunk mind, mindenkit vezérel valami. Mindenkinek szüksége van időnként a megújulásra.
Ha már így is, úgy is a gondolatok az erősebbek, akkor miért ne engednénk nekik most? Most azonnal! Mert fantasztikus a vágyak megélése. Földöntúli érzés. Miért várnánk erre évekig, ha már most is megkaphatjuk ezt az élvezetet?
Képzelegni, tervezgetni, álmodozni valamiről, ami még nem történt meg. Iszonyú könnyű a gondolatokkal játszadozni. A valóság kicsit komplikáltabb. Ott nem vagy egyedül, mások gondolataival kell összhangba hoznod a sajátodat. És akkor még ott vannak a veszélyek és bizony-bizony a bűntudat lehetősége is.
Amikor a legutóbb beteljesült vágyam ébredezett bennem, annyira féltem, hogy ennyi az egész: gondolat. Pedig nem! Minden képzeletünk valósággá válhat, csak olyan nehéz elhinni, mert még nincs róla tapasztalatunk. Pedig a tapasztalat jó. Előre visz, motivál, magabiztossá tesz. Csak bátorság kell hozzá.
Amikor a valóságban átéltem a sokszor elképzelt vágyam, rendkívül izgultam. Tiszta tudattal, kíváncsisággal, és iszonyatos bátorsággal ugrottam a mély vízbe. Büszke vagyok magamra. Megtettem és jobb volt, mint képzeltem. Átléptem a határaimat, és élveztem a felfedezést.
Pedig éveket akartam várni. Kattogtam rajta, hogy mi lesz ha…? De ha az ember körültekintő, akkor nem kell megijednie.
Mert félni szabad, sőt kell. Az izgalom természetes. De senki sem szeret megijedni.
Szerencsém volt? Vagy aki keres, az talál? Vagy aki ajtót nyit, ahhoz belépnek? Nem tudom.
De megtörtént és most már még jobban akarom. Tényleg vágyom rá, és most már el is tudom hinni! Már tudom, hogy tényleg jó, mert átéltem egyszer. Már nincs mitől félnem. Már nincsenek bennem kérdések. Már nem csak a képzeletem játszik velem. Én játszom a valósággal és kísérletezek. Szabadnak érzem magam.
De nem vagyok egyedül. És azt hiszem ez a legeslegjobb, ami történhetett, hogy megoszthattam másokkal ezt az élményt. Hogy közösen élhettük meg a vágyainkat.
Tiszta extázis!