A reneszánsz úrnő és a szolgalány

Latexbe bújtatta a testét. Több rétegben, tetőtől talpig. Cicaruhák, alsónadrág, szoknya, kesztyű, harisnya. Már akkor kőkemény volt, amikor kitalálta, hogy mibe öltözik majd be. Annyira szexi, hogy szinte a latex szó hallatára is képes felizgulni. Hát még ha az illatát érzi.
Én már jó ideje egy szép, földig érő ruhában flangáltam. Élveztem a fűzőt a testemen. Libegtem ide-oda a szobában. Simogattam magam, masszíroztam a puncim néha. Iszonyatosan ki voltam éhezve. Még inkább izgatott, hogy várnom kell rá, mert még mindig nem volt kész.
Felvette még műmellét, egy neccharisnyát, fekete ruhába bújt és magassarkú csizmába. Aztán végre elkészült, és ráadhattam a parókát. Pillanatok alatt az úrnőmmé változott. Magához vont és megcsókolt. Remegtem a vágytól. Megfogtam melleit és elhittem, hogy neki is puncija van.
Frissen mosott, gyönyörű, hosszú fekete haját megfésültem, nagyon jó érzés volt tapintani és fantasztikus illata volt.
Valahogy az ágyhoz keveredtünk, annyira vágytam már rá, hogy nem emlékszem hogyan. Simogattuk egymás haját, majd váratlanul belemarkolt a hajamba. Izgattam, ahogy kérte: nyaltam, a melleit markolásztam. Mindketten élveztük. Mire felhajtotta a bő szoknyám, az már olyan nedves volt tőlem, hogy még most is érzem, ha rá gondolok.
Sosem tudom hogyan csinálja. Hogyan tud ennyire lázba hozni, és amikor már azt hiszem, hogy nincs tovább, még inkább felizgatni. Valójában imádom ezt az édes tudatlanságot. Az övé vagyok. Birtokol engem. Használ.
Most is ezt tette. Én csak vonaglottam és folyamatosan úgy éreztem, hogy nem bírom tovább. Sőt, szenvedtem tőle. Igen. Igazából kínzott. Hisz én csak egy szolga voltam, akivel az úrnőm kedvére játszadozhatott.
Hogy mi történt ezek után? Arra pontosan nem emlékszem, mert szinte önkívületben voltam a gyönyörtől. De sokáig és többször is élveztük egymást, mire végleg kimerültünk.