2018. 04. 05. 05:30 | Megjelent: 1236x
Avagy csontváz modellezés.
Volt egy idő mikor modellekkel dolgoztam, sajnos nem úgy mint Hugh Hefner.
Tervezésben mindig is szerettem a kreatívságok. Néhány dologban voltak ugyan fix értékek amik megkötötték a kezem (muhahaha). Viszont nem nyomta el teljesen az alkotói szabadságot.
Egy idő után a fejlődés érdekében 3D-s tervezéssel kellett foglalatoskodni. Itt extrán ki lehetett élni a vágyakat, hiszen egybe lehetett kötni a programozással. Már ha annak lehetett nevezni.
Valahogy ez nagyon jó, strukturális gondolkodás módot adott. Ahogy vélekedek egy kialakításban.
Legyen meg a koncepció.
Legyen meg a vázlat.
Legyen jól definiált értékek benne.
Legyen kényszerezve, merőleges, párhuzamos,hogy ne essen szét.
Legyen importálva az online térbe.
Legyen alkatrész terv.
Legyen összeszerelési nézet.
Legyen minden alkatrész a helyén.
Aztán az ha stimmelnek a dolgok össze lehet rakni egy komplett alkatrész modellt, amit aztán lehet tesztelni,hogy jó-e mechanikailag. Nincsenek ütközések, a lekerekítések megfelelőek-e. Nincsenek-e benne kényszer ellentétek, ami miatt mozgásképtelen.
Minden alkatrész más és más. Teljesen más funkciója van az egészben.
Lényeg,hogy a lecsupaszított vázlatra passzoljanak. Az ott megfogalmazott alapértékek egyezzenek.
Lehetőség a kompromisszum kész áttervezésre,hogy sokkal jobb hatásfokkal üzemel.
Ha minden megvan, csili vili a 3D-s modell, akkor van két opció.
3D nyomtatóval tesztdarab,hogy kézzel fogható legyen.
Azonnali gyártásra küldés.
Lényeg,hogy kézzel fogató, tapintható legyen.
Melós tudom, esztergályáznál te is érte?
Hozzászólások (0)