Moshi moshi Hime-sama

Mi lenne ha felhívnék egy hercegnőt? Mit tudnék én mondani neki?
Ott vár a toronyban valakit, páncélom nincs, kardom is pálca helyettesíti. Pajzsom helyett is csak az erős kezem vannak. Fegyverzetem sem acél hanem inkább bőr.
Legyen egy hívás semmi több. Majd Kaktusz Úr (terápiás plüss) ad nekem ihletet és támogatást.
Mit mondhatnék. Nem vagyok herceg, de daddyspace-be süllyedtem.
Ahogy el tudom képzelni.
Aranyos, kedves,csiripelős kellemes hang. Már a bemutatkozásnál érzem a hangját,hogy remeg. Sőt süt át a pirulás érzése. (Erleben was verbindet). Édes, aranyos. Jókedvűen meséli,hogy mi történt a királyságában, sok kérő érkezett hozzá, de aznap szabad volt, mindenféle teendő nélkül.
Érdeklődő, kíváncsi.
Megy a kérdez felelek. Természetes, nem kell gondolkodni a válaszokon,hogy haragra gerjed és a testőrével tömlöcbe zárat.
Milyen lenne egy közös hintakocsikázás?
Lovagias lennék-e ha úgy ülne mellém,hogy a csípőnk összeér?
Vannak helyzetek amikor igen. Lehetséges.
Folytatva a képzelgést.
Felváltva nézném az ajkaid, és szemed mélyébe vesznék el. Figyelném,hogy finoman,szaporán veszed a levegőt mert zavarban vagy. Azzal,hogy megtörjem a kényelmetlen csöndet, finom puszit helyeznék a gyönyörű ajkaidra. Először az alsó telt ajkaidra, majd a felsőre. Aztán teljesen összeforrna a szánk. A nyelveink oda vissza táncot járnának. Hol lágyan, hol egymással küzdve. Lágyan csókolva, vadul mocskosan egymást felfalva, ajkakat harapva, homlokot összetámasztva szívnám az ajkaid és nem engedném, húznám az enyémmel, míg sóhajod nyögésbe nem érne véget.
Vadságnak meglenne a nyoma, ajkaid csillognának, de én az ujjaimmal letörölném, te meg kénytelen lennék azokat tisztítani, minden cseppjét eltüntetni.
Nem kellene sok idő, már a nyakad érinteném, ujjam hegyével finoman, majd a számmal.
Érezni akarom az ízed, az illatod, a nyaki vénád lüktetését. Csókokkal elhalmozni. A nyelvem hegyét hozzáérinti így ízlelve meg. Gyöngéd, forró lehelettel betakarni a libabőrödet ami végig szalad rajtad.
Hajad a füleid mögé helyezem,hogy lássam az arcod. Szemedben a vágyat és csillogást.
Kezem a nyakra fonódik, óvatosan kitapogatva azt a pontot ahol erősen megmarkolhatom. Megvagy, kezemben vagy.
Ezzel a lendülettel magamhoz húzlak. Közben másik kezem a vállad érintve elindul felfelé.
Nem is kell sokáig haladni,hogy érezzem a tested reagált, jelszett,hogy melleid lefeszítik rólad a felsődet.
Nem hagynám.
Én akarom lefeszíteni rólad. Megszabadítalak eme könnyű textil tehertől.
Eltollak magamtól, azt akarom,hogy a szemembe nézz.
Azt akarom,hogy nézd ahogy nézlek.
Azt akarom,hogy elpirulj, zavarba jöjj,hogy fedetlen keblekkel kell előttem lenned.
Azt akarom,hogy szégyelld magad,hogy ilyen könnyen megszabadítottalak a ruháidtól.
Azt akarom,hogy lásd a szememben,hogy megvagy, enyém vagy.
Hercegnő vagy, de most mássá váltál, egy kis pirulós, zavarban lévő kis ribanccá aki mindent megadna,hogy a kezeimmel felfedezzem a testét, aki nem lök el, csak felszisszenéssel jelez ha éppen ha a kéjtől már nem bír magával.

Ezt a pillanatot látjuk egymás szemében, én az alázatot, te uralkodó vágyat.
Aztán....

A vonalban a jól ismert hang.

A hívott szám jelenleg nem elérhető, kérjük próbálja meg hívását később.

Ismételni.
Később.