Uragiri no Tsubasa

Valahogy jobban kiérdemelte az árulást mint a dicsőséget.
Szimbólummá vált az idők és reinkarnációk során.
Kereste magában a dicsőséget, mindent elsöprő láng szárnyakat. Olyan görcsösen akarta bizonygatni már az igazát,hogy el is felejtette ki is valójában. Azon eszmék, érzések, indulatok határozták meg aki valójában nem ő. Egy árnyékot kergetett egész élete folyamán.
Több ezer évre volt szükség mire rájött,hogy ő nem az akinek hitte magát, csupán egy öleb.
Kinek gazdája sem volt olyan tiszta mit azt hitték. Valaha ugyan az volt de az idő múlásával a pusztítás angyala feladta a harcot. Átavanzsált mentorrá. Aki inkább magágába zárja a féltékeny szerelmet,hogy a sajátját átadva másnak esélyt nyisson egy új generációnak.
Talán ezért is olyan mélyek, magába szippantó szempárt lát aki bele mer nézni jobban.

Kérdés még mindig fent áll,hogy kutyaként szárnyalsz idegen tollakkal, vagy elfogadod,hogy más identitás vagy.
Aki a megfelelő alapelemmel egyesülne.
Sousei gattai!