MegmentŐ?

A válasz konkrétan,hogy nem!

Sok folyamaton túl megannyi történet után mindig visszakerül a dolog a kályhához.
Mondhatjuk úgy,hogy ovális pályán megy a verseny körbe körbe és sosem szabadul ki az országútra.

Ahogy lenni szokott, elindul egy folyamat, érdeklődés, levelezés, chatelés. Majd aztán végül face to face. Hangulat jó, társaság kellemes. Egy két intimebb pillanat mikor beléd karolnak, s érzed,hogy támaszt nyújtasz.
Finom lágy puszival elválás, majd pötyögve kielemezve az este. Oda vissza megszületett a fantázia.

Majd csend, semmi, sötétség, hallgatás, elmaradozás. Jönnek a miértek. Gondolathurkok,hogy vajon mi történhetett, de érdemi válasz nem születik.
Aztán egyszer csak egy esemény hatására beindult a láncreakció.
Legyen újra face to face.
Korábbi próbálkozások ellenére ez nem jöhetett végre, mert lepattintás lett a dologból, különböző szituációk miatt. Ami nem teljesen adott magyarázatot semmire,hisz a természetes közegében elkezdett mozogni. Háttérbe került a dolog.
De most akarást éreztem, ami kiderült inkább ellenőrzés volt csupán, egy teszt.
Döntöttem, ezt így nem. Hónapokig helyben toporogni nem az én műfajom.
Megértő, empatikus, türelmes vagyok, viszont van egy pont ahol elég lesz.
Várat úgy ostromolni,hogy nem látod ki védi csak a falakat az csökkenti a harci kedved.
Majd felteszed a kérdést,hogy egyáltalán van védője ennek a várnak?

Megtört a dolog. Nem javíthatatlanul, de megtört. Tegyünk rá ragasztót, próbáljuk meg folytatni a dolgot.
Lepattanás, kizáró körülmények ismételten.
Tovább repedt, eltört.

Aztán elkezdenek záporozni a dolog a miértekre. Késő már.
Vagdalkozás,személyeskedés, szócsata.
Kaput az teszi be mikor sérül az igazságérzetem, ha nincs igazam belátom bocsánatot kérek. Azt már én sem hagyom és felveszem a kesztyűt.
Ha belém harapnak, visszaharapok. Keményen és nyersen.

Aztán a legvégső kapaszkodó,hogy terhet rakni más vállára,hogy a gondjait ő fogja megoldani. Majd a másik mert olyan amilyen.
Nem lehetetlen, lehet mást inspirálni. Úgy,hogy bizonytalanságban, információ hiányt szenvedsz az kizárt dolognak tartom.
Nem lehet annak segíteni aki nem kér segítséget, hanem megoldást vár.

Ami eltört eltört. Marad a csend és hallgatás.

Mentsd meg magad először,rakd tisztába a dolgokat, hagyd a játszmát, dolgozd fel magadban.
Ne megoldást várj mástól, hanem támogatást, helyezz bele a kontextusba,hogy értsem akkor tudok rezonálni én is veled. Talán ez segíteni fog a jövőben mással.

Én nem tudlak megmenteni saját magadtól.