2018. 01. 22. 16:48 | Megjelent: 1158x
Mikor az élet adta pofonok,göndörök, csalódások halmaza összegyűlik jön az önmarcangolás.
Aztán a tovább lépés. Aminek jelen esetben az írónál szabályokban, feltételekben fogalmazódik meg. Ami természetesen az adott személyre szabható.
Aztán egyszer csak becsap a villám, mintha formázták volna a merevlemezt egy nagy baszott mágnessel ami rátelepszik az emberre, elkezdi vonzani. Felfelé pislogva csak azt látod.
Majd jön az utóhatás. Elérkezünk a Courier ponthoz, az izzás következtében.
Nem akarod elfogadni, de megszűnik a vonzás. Igaz a mágneses hatás tapasztalható, de elenyészően.
A dolog végén a kiválónak vélt ausztenitból, egy rideg martenzites szerkezet lesz. Nem egyensúlyi átalakulással, egyértelműen nem az. Keménység fokozódik, ezzel párosul a ridegség. Így kevésbé szívós. Lehet már ez volt a kiinduló agyag?!
Tehát, a szabály a és rendszer nem véletlenül épül. Okokkal, de van,hogy ezekről elfeledkezünk, józan ész semmit nem ért.
Saját szabályok lettek felrúgva, a következmény teljes mellszélességgel a szabályszegőt terheli, aki elfogadja és felvállalja azt,hogy hibázott.
Wöhler-Smith erre van diagramotok?!
Hozzászólások (0)