2011. 02. 22. 01:25 | Megjelent: 871x
Akik 1980 elött születtek,azok valódi hösök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek.
De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1980 elött születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk! Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,sőt még biztonsági öv se nagyon, sokunknak még autó se nagyon. Viszont ma
már bizton tudjuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak
felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédonk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi! Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent
pontosan az ásványvíz.Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki.
Egész nap kint voltunk, a szüleink, pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk!:)
Nyáron a derékig éro fuben és közeli kiserdokben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán "betört" a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Sőt! Ha az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet,
az is rendben volt. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem.(legtöbbször)
-Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged mindenki Rambónak csúfol!
- Hagyd csak anya, ez az én háborúm! :)
Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy McDonalds-on edzodött átlagos, elhízott amerikai
kisgyerek is helyből nyomna egy hátraszaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval.:)
Gondoljunk a zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont "bedeko"-nak
hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírbol sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt, a WC pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a
kolóniái telepedhettek meg a még háborítatlan nyugalomban, a pre-Domestos korban.:)
Folyt. köv.
Hozzászólások (6)
Disznósajt papírból, meleg fehér kenyérrel...
Nyársalás, a nyársról leenni a szalonnát...
Ja, én könnyen beszélek, én már a hatvanas éveket is túléltem.
Akkor több busz volt az utcákon, mint autó.
Kissé bohókás kérdést inkább a fentiek helyett!
A fenti fegyelmező eszköz és a makarenkói pofon mennyiben határozták meg a korai, vagy későbben tudatosuló szubmisszív identitást? Nem kívánok semmi olyan következtetést levonni, ami nem állná meg a helyét.
Csupán egy felvetés volt részemről.:)
Régi szép idők...