reflexio

Az elmúlt időszakban egyre többet gondolkodom azon, hogy valójában mit is keresek itt. Nem feltétlenül egy konkrét szerepet, címkét vagy előre meghatározott dinamikát. Inkább azt az érzést, amikor két ember között kialakul valami, amit nem kell megjátszani.

A BDSM számomra nem pusztán szabályokról, szerepekről vagy határokról szól. Sokkal inkább bizalomról, önismeretről és arról, hogy mennyire merjük megmutatni a másiknak azt az oldalunkat, amit a hétköznapokban talán kevés ember lát. Éppen ezért számomra a kommunikáció legalább olyan fontos, mint maga a dinamika.

Szeretem megérteni, mi miért működik. Nem csak azt, hogy mit szeretünk, hanem azt is, hogy mitől lesz valami jó, biztonságos és őszinte mindkét fél számára. Talán ezért is vonz annyira az egészben az önfegyelem és a tudatosság. A határok számomra nem akadályok, hanem annak a lehetőségét jelentik, hogy az ember szabadabban tudjon jelen lenni.

A hétköznapokban sem érzem magam különálló személyiségnek attól, aki ebben a világban vagyok. Ugyanúgy vannak céljaim, rutinjaim, kötelezettségeim, jó és rossz napjaim. És talán pont ez az érdekes: hogy amit itt keresek, annak valahogy illeszkednie kell ahhoz az emberhez is, aki a hétköznapokban vagyok.

Nem szeretnék tökéletesnek látszani. Inkább kíváncsi vagyok. Magamra, másokra, arra, hogyan működik egy dinamika két ember között, és arra is, hogy mennyi mindent lehet megtanulni saját magunkról egy olyan kapcsolatban, ahol a bizalom valóban fontos.

Talán ezért vagyok itt.

Nem azért, mert mindenre tudom a választ, hanem mert vannak kérdések, amelyekre szívesen keresem a választ valaki mással együtt.