Safe space, ha már máshol nincs

Nem hiszem, hogy tudnék még újat mondani a témában, mivel itt is, és más platformokon is több, mint egy hete nálam sokkal bölcsebb és jogban járatosabb emberek magyarázták el a rejtett jogkorlátozásokat, valamint nálam sokkal ostobábbak fröcsögték oda akármelyik oldalt is mocskoló kétszavas-kétbites kommentjeiket, mégis úgy érzem, hogy még egyet pofoznom kell a szaron, amivé lett ez az egész.

Merthogy ez volt a cél - oszd meg és uralkodj, kreálj ellenségképet, akik majd védekezni próbálnak, még több felületet adva a támadásra.

Világéletemben biszexnek vallottam magam, nemrég jöttem rá, hogy valójában leszbikus vagyok, tehát pedigrés buziként fogalmazom meg a következőket:

Pont leszarnám a pride betiltását, ha valóban arról szólna, aminek be van állítva, bulizni és meztelenkedni tudok máshol is, különben se bírom a napot se, könnyen égek, azonban ez nem egy bulika, nem magamutogatás az Andrássyn, nem mások arcába tolt szexualitás, nem polgárpukkasztás.

Ez egy kiállás, összefogás, társadalmi felelősségvállalás.

Nézzünk ehhez egy kis történelmet.

A Pride események története az 1969-es Stonewall-lázadással kezdődött, amikor a New York-i Stonewall Inn melegbár látogatói, köztük Marsha P. Johnson transz nő, fellázadtak a rendszeres rendőri zaklatás ellen.

Ez az esemény inspirálta az első Pride felvonulásokat egy évvel később, az elnyomó és bántalmazó rendszerrel szemben tanúsított ellenállás emlékére.

Azóta a Pride világszerte az LMBTQ+ közösség jogaiért és láthatóságáért áll ki, támogatva a házassági egyenlőséget, a diszkrimináció elleni védelmet és a transznemű jogokat, emellett hangsúlyozza az interszex és biszexuális láthatóságot, valamint a HIV/AIDS elleni küzdelmet és az érintettek támogatását -

a Pride azonban nemcsak az LMBTQ+ közösség ügyeit képviseli, hanem szélesebb emberi jogi kérdéseket is támogat, például a faji egyenlőséget, a menekültek jogait, a nőjogokat, és igen, a gyermekvédelmet, ugyanis a LGBTQ+ gyermeket sokkal gyakrabban áldozatai akár kortársaik, akár nem támogató felnőtt környezetük általi bántalmazásnak.

Magyarország mindeközben nem részese az Isztambuli Egyezménynek, amely a nők elleni erőszakot hivatott megakadályozni. A születésszám növelését propagáló politika súlyos veszélyt jelent a nők jogaira és biztonságára, elég egy pillantást vetni az egészségügyi intézményekben a szülészeti, gyermeksürgősségi osztályok állapotára, vagy egyáltalán meglétére, vagy a kisgyermekes nők számára megfelelő feltételeket biztosító munkahelyek arányára.

Gyereket szülni hatalmas vállalás, hatalmas egészségügyi kockázat, sok-sok éven át tartó minden mást háttérbe helyező elköteleződés felelős szülőként, és lassan nincs hova vinni a beteg kicsiket, és nincs hova óvodába, iskolába íratni, ahol van pedagógus, és megfelelő szinten zajlik az oktatás, ahol nem jövőbeli kis szavazókat nevelnek az ál-hazafi propagandával és pokolra jutós hittanórákkal, ahok vagy meg lesznek fogdosva, vagy nem, mert hát gyermekvédelem.

Ennyit a politikáról, a gyülekezési jogba bele se mennék egy gondolaton kívül - innen kezdve a gyermekvédelem jegyében bármit csírájában el lehet majd folytani.

Tüntetés az oktatásért vagy az egészségügyért? Ne keltsünk félelmet a gyermekekben, minden a legnagyobb rendben van. Bármilyen ellenzéki demonstráció? Ugyan már, megrémíti a gyerekeket, mert azt sugallja, hogy nincsenek a regnáló kormány alatt biztonságban. Hiába nincs egy kisgyereknek fingja se, hogy mit jelent a regnáló kormány kifejezés, és nem is tudja, hogy valahol tüntetnek épp, akkor is megrémül, és pont. Na ez is egy olyan sötét jövőkép, aminek a mibenlétét firtatta egy tagtárs a napokban.

Kinkynek lenni nem jelent olyan jogokbeli korlátozást, mint homoszexuálisnak lenni, pusztán a kinkységet nem is tartom az LGBTQ+ fogalmába tartozónak, ezért se LGBTQDS pl a betűszó, leegyszerűsítve.

Természetesen elég nagy az átfedés, a saját elméletem szerint aki elég jó önismerettel rendelkezik akár a heteronornatívtól eltérő szexuális irányultságát, akár a vanillától különböző érdeklődését feldedezni és megélni, az valószínűleg mással kapcsolatban is nyitottabb és nagyobb valószínűséggel fedez fel magában valamelyik betűszó által képviselt vonásokat.

A kérdés azonban sajnos jogos, hogy a hetero- és cisznormatív, szülesztésorientált kormány mikor fordul minden más szexuális kisebbség ellen, amik nem merülnek ki a gyermeknemzési céllal történő, ovulációra időzített, misszionáris pózban gyakorolt közösülésben, a célzás itt nem burkolt a Szolgálólány meséjére, ami se nem bdsm témájú mű, se nem kézikönyv a jövőre nézve, remélhetőleg.

Arra nem szeretnék spekulálni, hogy honnan és hogyan szereznének tudomást az egyéb szexuális orientációkról és praktikákról, de mivel mindannyian épp egy tematikus oldalon vagyunk az interneten, nem is kell olyan messzire keresni a lehetőségeket. Igen, ez spekuláció, fikció, gondolatrendőrség, disztópia - azonban LGBTQ+ személyként a disztópia fogalma egy nagyon is mindennapi jelenséggé vált számomra.

A bulijaim nyilván zártkörűek, zárt ajtók és 18+ magánrendezvény feliratok mögött, így a gyülekezési-gyermekvédelmi dolog nem érint, mivel nincsenek gyermekek a környéken. A törvény viszont úgy van ködösen megfogalmazva, hogy akár úgy is lehet interpretálni, hogy a legális, zárt buliból ha kimegyek at azonos nemű párommal dohányozni, akkor gyülekezünk. Ugyanez egy boltbamenetel, ha kézen fogva megyünk és rajtam lóg a gonosz nyugati urizálós flying tigerben vásárolt szivárványos szatyrom a szivárványkapitalista buzipropagandás coca cola termékeket hazacipelni. Szóval igen, disztópia.

Eljutok végre oda, amiről írni akartam a blogkommentek kapcsán, ígérem.

Mivel csak és kizárólag én döntök arról, hogy ki jöhet be a buliba, és ellenőrzöm a jelentkezők profilját, ismerőseit, fetlife-on az aktivitásukat, megnyivánulásaikat, mondhatni face control van, eddig se engedtem be olyanokat, akik bármilyen szempontból kockázatosnak minősültek, most pedig kimondottan figyelek arra is, hogy ki milyen stílusban nyilatkozik ezek alatt a tematikus blogok alatt. Sok LGBTQ+ ember jár a rendezvényeimre, őket támogató ciszhetero emberekkel együtt, sokukat a barátaimnak is mondhatom, és hát jómagam is leszbikus kapcsolatban élek a transz menyasszonyommal, így olyanokat, akik a mi kis ezt-azt népszerűsítő, a bulikon valóban bőrtangában táncoló közösségünkre veszélyt jelenthetnek, még jobban meg fogom szűrni, feljegyzem a velünk szemben ellenséges userneveket, és nem jöhetnek be.

Nem hiszem, hogy sokat vesztenék, eleve kb nonprofit az egész, sőt néha veszteséges is, ami bejön plusz, az vissza is lesz forgatva pl papírtörlőben vagy tartalék hangszórókábelben, mindegy is, azt figyeltem ugyanis meg, hogy a nagyon hangosan és csúnyán értetlenkedő kommentelők többek között azért is ilyenek, mert nincs igényük saját maguk tapasztalni és látni a világot, a közösséget, a valóságot, így eleve eszükbe se jutna eljönni.

(Ezzel nyilván nem a kulturáltan nézőpontokat ütköztetőkre gondolok, hanem a konkrétan kirekesztő, degradáló felhasználókra - a szerk, a szerv(ező, nem egy fasz, bár tuti van aki most annak tart 🤭) )

A Play Club továbbra is safe space minden LGBTQ+ ember és barátaik számára. 🏳️‍🌈