Hivatal

- Jó Ég! Ki maga? Ne rángassa azt az ajtót, higgadjon le! Hívom a biztonságiakat!

- Nyissa ki az ajtót! A főnökéhez jöttem! Most hogy jobban megnézem... jól megy a sora ennek a Sorsnak, hogy ilyen csinos titkárnője van! Nagy franc lehet!

- Én, kérem, ma csak véletlenül vagyok itt, helyettesítek. És ki mondta, hogy a Sors férfi? És különben is, hogyan jutott ide be? Azonnal menjen el!

- Rendben. Én a mai napomat rászántam az ügyintézésre.Biztos, hogy nem véletlenül jutottam egész az ajtóig, ahogy az is biztos, hogy magácska sem véletlenül van itt. Így utoljára kérdezem, hogy hagyhatok-e üzenetet, és ha nemet mond, akkor Ön beavatkozik a sorsomba. Az ijedtségéből arra következtetek, nem gyakori, hogy valaki eljut ide.

- Hát..valóban nem mondták, hogy látogató is jöhet..És mit szeretne üzenni?

- Akkor mondanám. Az utóbbi időben elég sok munkát okozhattak az én ügyeim, szemlátomást rengeteg lineáris törvényt kellett áthágni miattam. Én magam azt gondolnám, remekül boldogultam volna mindezek nélkül, ámbátor nem bocsátkoznék feltételezésekbe; szeretnék kétoldalú párbeszédet kezdeményezni. Esetleg én is könnyíthetek valamicskét a Főnöke helyzetén, ha elárulja, mi végett e kivételes figyelem a dolgaim látványos átigazítása fölött. Amennyiben az érdekeink nem találkoznak...

- Várjon! A Sorssal nem szokás alkudozni, amit keres az valamelyik vallási természetfölöttihatóság lehet.

- Aranyos próbálkozás volt ez az első három-négy hivatalnokuknál, de hahó! Nézzen rám! Eljutottam idáig! Ennek már bedőltem volna korábban, ha fogékony lennék ilyesmire.

- Elnézést! Munkaköri leírás...

- Semmi gond! Szóval folytatnám... Esetleg... magácska segíthetne! Mégis, mivel tudnám rávenni a Főnökét, hogy együttműködjön velem?

- Nem szabad fecsegnem. Így sem tudom, hogy most helyesen járok-e el...

- Errefele ekkora a bürokrácia?

- Mi tagadás...

- Jah! Akkor mindent értek! Akkor átfogalmaznám! Kérem szíves tájékoztatásukat arról, hogy mikor elérhető az ügyfélszolgálatuk.