2010. 06. 01. 00:00 | Megjelent: 1758x
A szoba áporodott levegőjét küldte csatába először. Az felkúszott az orrán át és az előhívott gondolatfoszlányokat átitatta egy furcsa, mérgező erővel, majd hagyta, hogy azok élőhalott szolgáiként folytassák a munkát, amibe belefogott.
Mindig meglep, milyen jól szervezett és mégis tökéletlen inerciarendszerek vesznek körül.
Odakint a hold dagályt duzzasztott, amiben a szúnyogok fényes szavakként tolongtak, zsongásuk csak sűrűbbé tette a ködöt, hasonlóan ahhoz, ahogy az ember fejében a szavak képesek zsongó hálót szőni, fennakadásra bírva az érzelmeket és furcsa köddel szűrni a beérkező világot.
De minden gondolat ereje kevés a domestos ellen. (contact:marketing@)
Mintha 5 évet utaztam volna vissza. :-) És nagyon jó így, rég kerestem már magam...Pedig a világ végig mondta, hol van, csak nem akartam elhinni.
Soha többet fura célok. :-))) nem isteni?
Hozzászólások (0)