2013. 10. 04. 10:51 | Megjelent: 1238x
Azt nem fogadhatom meg, hogy mindig tisztelni foglak, mert hatalmadban áll elveszíteni ezt.
De fogadom, hogy tudatában leszek, hogy a tiszteletem hatalom, és úgy fogok vele bánni, mint minden más hatalmammal. Kellő alázattal.
Ugyanígy teszek továbbá a negatív szándékok tulajdonításával, a harag kifejezésével és a kérések megfogalmazásával.
Azt sem fogadhatom meg, hogy nem kívánok meg mást melletted, mert az érzésekkel nem érdemes vitatkozni elveim szerint.
Sajnos, magamat ismerve, az is nehéz ígéret lenne, hogy nem is vétek a hűséged ellen, mert mást gondolunk a hűségről és előfordulhat, hogy gyorsabban és főleg cizelláltabban, ezáltal kevésbé ellenőrizhetően mozdulok majd, intuitív vallású lévén, mint ahogy felfoghatnám, hogy Neked ez mást jelent.
Így azt fogadom csak, hogy mindig őszinte leszek hozzád és nyíltan beszélek a gondolataimról és az érzéseimről,
valamint azt, hogy amint tudatosodik bennem, hogy valami neked hogyan esik, az véremmé fog válni, akárha a saját érzésem lenne.
Azt megfogadhatom, hogy felelősséggel, érzéssel bánok a kapcsolatunkkal
és az önismeretemen egoizmus valamint félelem nélkül, folyamatosan dolgozom, hogy azt is igánkba hajthassam, mert az a felelős őszinteség alapja,
és fogadhatom könnyen, hogy az ígéreteim mindig igazak lesznek.
Valamint fogadom Miattad játszi-könnyedséggel, hogy el sohasem foglak hagyni, csakis akkor, ha Te kéred.
Hozzászólások (0)