A világ legundorítobb, leghányigertkelltőbb érzése a puncihiány. Biztos mindenki tisztában van az érzéssel vagy legalább el tudja képzelni. Én személy szerint így vasárnap reggel mikor álló fasszal felkelek nyújtózkodok egy nagyot, majd szívem szerint lekaparnám a bőrt az arcomról és a párnábá ordítanék , hogy utána átüssek egy százas szöget a faszomon.
Komolyan sírni tudnék a fájdalomtól.
A barátnőm 1000 kilométerre keletre, a nő akiből a lelket is kikefélném 700 kilométerre nyugatra, a femboy aki pedig esetleg tűzoltásra jó lenne csak 120 kilométerre délre lenne, de mit ad isten most pont Görögországban van.
Áll a faszom, ömlik belőle az előnedv és már rosszul vagyok a maszti gondolatától is, egyszerűen semmi örömömet nem találom a hús cibálásába, olyan szinten ingerszegény tevékenységé vált az elmúlt 4 hónap alatt, hogy nem tudom elmondani.
Csütörtökön haza utazom.... én úgy meg fogom baszni a csajom ,hogy az valami rettenet lesz. Hála az égnek ,hogy szereti a vad, kemény, csattogós baszásokat, mert ami rá vár az olyan lesz, hogy még a szomszédok is rá fognak gyújtani miután végeztem vele.
Ui: nem is szoktam kávézni
Hozzászólások (0)