Feltétel nélküli bizalom

...Kopognak...
Nyitom az ajtót és ott állsz egy kabátban, ázott hajjal, lihegve.
-Hát itt vagy....köszöntelek halkan, kimérten.
- - Itt...válaszolsz halkan ,még mindig lihegve és zavarodban rám is förmedsz kicsit: -
Akkor most beengedsz vagy mi ?
- Be , persze...gyere csak.
Isten hozott szerény hajlékomban, remélem megemelegeted ezt a napot amig élsz, hogy át lépted a küszöböm!
Rám mosolyogsz kicsit kedvesen, kicsit félve...reménykedsz hogy ez csak egy szófordulat volt , azonban én nem mosolygok.
Komolyan gondoltam és .....legbelűl tudod te ezt nagyon jól.
Amikor utoljára beszéltünk, elmondtam mit akarok tőled.
Elmondtam mikor gyere ide és hogyan.
Most itt vagy....ami nem jelenthet mást csak azt hogy belemész a játékomba és azt hogy engedelmeskedsz nekem.
Az előszobán és a szobán át egy kisebb helységbe vezetlek.
A helységben különleges illat van és halk zene szól, az is valami különleges ,alkalomhoz illő... de alig hallani.
- Kérlek....vedd le a kabátod . Szólitalak fel higgadtan ám hangomon hallod a szigort.
Elejétől fogva kedveled a hangom, elmondásod szerint felizgat.
Majd most meglátjuk mikor és mikről mondtál igazat.
Azt kértem tőled hogy úgy gyere ide hogy semmi más ne legyen rajtad a kabät alatt csak , combfix,bugyi és fűző !
Lássam szót fogadtál -e .
Mmmmmmmmm......örömmel látom hogy igen !
Ahogy kigombolod szinte bokáig érő kabátod már látom is hogy eleget tettél a kérésemnek....amit természetesen jutalommal hálálok meg.
Elviszem a kabátod visszafele pedig egy törölközőt hozok neked .
- Töröld meg a hajad aztán űlj az ágyra,azonnal jövök....szólalok meg ismét kimérten és ujra kimegyek a szobából.
Kis idő mulva ,kezemben fekete kendőkkel térek vissza.
Ahogy az ágy szélén űlsz, eléd állok,lágyan megfogom az állad és felfele irányitom fejed,hogy tekinteted az enyémmel találkozzon.
- Nézz rám ! Nézz meg jól magadnak mert most egy ideig nem fogod látni az arcom.
Nem látsz belőlem semmit.
Csak érezni fogsz !
Ám mindenekelőtt tudnom kell hogy bízol -e bennem.
Mond ....mond a szemembe ha megbízol bennem.
Bízol bennem ?
- - Igen...felelsz halk, remegő hangon.
- Nem ! Nem ezt akarom hallani ! Ne helyeselj !
Azt akarom hogy mond ki.
Ha úgy érzed....akkor mond ki !
- - Bízom benned ! Megbízom benned ! Itt vagyok ! Eljöttem ahogy kérted, eljöttem ahogy igértem....hát tégy velem amit csak akarsz, én bìzom benned !
Ettől amit mondtál és ahogy mondtad , máris kezd tompulni az agyam, a józanságom kezd hanyatlani és kezd feltörni bennem a fenevad.
Lassan , lágyan megcsókolom homlokod és halkan utasitalak hogy feküdj fel az ágyra.
Lassan....mintha csak egy szertartás lenne, egyik kendővel bekötöm a szemed, a másikkal ,fejed felett, csuklónál össze kötöm kezeid és az ágyhoz kötözlek.
Lassan újjaim hegyével végig simogatom finom bőröd a csuklódtól egészen a válladig ,aztán arcod ,meleg tenyereim közzé fogom és nézlek.
Nézem gyönyörű arcod,aranyos kis kecses orrod,az ajkaid....
Nézem a tisztaságot,a finom eleganciát amit képviselsz, nézem a finom úri nőt, aki vagy.
Gyönyörködöm benned és közben tisztelettel tekintek rád, ahogy ahogy a vadász tekint és gyönyörködik kiszemelt,sebzett áldozatában mielőtt megadja neki az utolsó döfést.
A szívig hatoló éles érzés....ami felszabadít és egy új dimenzióba repít.
Vagy épp a mélybe húzza a lelket és onnan soha többé nincs vissza út.
Lágyan szájon csókollak...mintha maga a kárhozat ,maga a romlás kóstolgatná ártatlan ságod.
Végig simogatom nyakad,játszom hajad fűrtjeivel, mélyen beszìvom illatod majd rácsókolok lágyan, hevesen lüktető nyaki ütőredere , közben pedig rámarkolok fűződből szinte kibuggyanó melleidre.
Rettenetesen kivánlak, de hosszú még az éjszaka....
Lelked lassan és alattomosan rabolom el! Nem kèrem és nem is veszem el erőszakkal....a végén te magad fogod felajänlani nekem !!!

Folyt.köv ;)