2013. 12. 10. 17:23 | Megjelent: 1396x
Bdsm-ben hányszor előjön a használat szó... Hány olyan szub-litániát láttam már, ami úgy kezdődött: "a tied, hogy büntess, használj..." hány adatlapon olvasom, hogy "szeretném kedvemre használni" avagy "használjon kedvére" és ez mind szép és jó, de alapvető foglomzavarokba ütközök a témában.
A modern ember alapvetően: használ.
És a gondok ott kezdődnek, mikor elhasznált emberek keresik egymást millió sebbel, tüskével, heggel, emlékeztető sajgással, és ez a sok sérülés mind lelki.
Az ember arra született, hogy szeressék, a tárgyak arra, hogy használjuk őket.
A hiba ott van, hogy a tárgyainkat szeretjük, és egymást használjuk.
Komolyan gondolkodóba ejtett, hogy tényleg eltorzult vágyak megélése, teljes kiszolgáltatottság az önzésnek, önbizalomhiánynak, félelmeknek kell-e egy ilyen agyonhasznált léleknek...
Félreértés ne essen, nem azzal van bajom, hogy bdsm-ben ilyen fejte vágyak felmerülnek, mert ez egy egészséges léleknél teljesen rendben lenne. De itt nem egészséges lelkekről beszélünk.
Hideg üres távolságon keresztül próbálunk nem sérülni egymással szemben, kirekesztünk, elzárkózunk, és csodálkozunk, hogy nem kell a fizikaiság a használathoz, hiszen olyan profik vagyunk benne ilyen távokból, hogy nem is kell töprengeni, hogyan is csináljuk. Megy ez... Megtanultuk.
Nem érint, nem fáj, rideg a közöny, nem zokogunk együtt a szubbal ha törik a mécses, nem is tesz boldoggá a fájó reszketése, kínnal ugyan vigaszt adunk, vagy gerincet nevelünk acél türelemmel, hogy többet bírjon, tanult szavakkal, érintésekkel, mégis: egyszerűen mindegy, ott az élmény, hogy vergődik, no most már aztán ászok vagyunk, nemde? Csak hát nem az igazi, és nem tudunk rájönni, miért...
Ha valaki eljutott a gondolatnyi csapongásom végére, egy meglátásom lenne...
Érdemes úgy kezdeni:
Szeresd. Büntesd. Használd.
Akkor kivirágzik.
Fordított sorrendbe az egyébként is sokat taposott törékeny lélek elenyészik, és marad az üres szub, aki nem sír igazán, nem boldog igazán, nem hódol lélekkel, nem dacol szívbéli játékossággal... Mert egyszerűen mindegy...
Egyszerűen mindig mindegy-ek ezek, mert nekünk is az, nem igaz?
Hozzászólások (11)
Na ezért hiányoltam ,hogy oly sokáig csendben voltál,
jók a meglátásaid...földön járva..:)
Egy biztos nem mindegy kivel, ha szeret észre fogja venni ez Neked nem jó, ha szereted meg fogod állítani és elmeséled mit éreztél. Mindketten sérülés nélkül túlléptek rajta. Egy érzelem és bizalom mentes kapcsolatban csak egy borzalmas élmény marad.
T.
Sokan rájönnek arra előbb-utóbb, hogy valójában mi is az ami igazán értékes.
Én a "SZERELMET" (pontosabban: a SZERETETET) sokkal többre értékelem a BDSM-nél is.
Használtam.
Kedvem töltöttem rajta, majd bekapcsoltam a TV-t és nézni kezdtem. Ha jól rémlik, valamelyik Star Trek rész volt. Ő nagyon kellemetlenül érezte magát, de sajnos nem beszéltük meg. Gondolom, azóta is azon rágódik, miért voltam vele ilyen szemét, vagy azon, hogy egy önző állat vagyok. Pedig csak azt adtam meg neki, amit Ő kért. ;-)
Inca
fiatal korod ellenére de tanulságos is..tetszett..gratula:)