A jóság paradoxona

BDSM Blogok » Blog - Mayorah » A jóság paradoxona
Mayorah (37)
Domináns, Fetisiszta, Szadista
Férfi, Hetero
  • Hitelesített profil
  • Van nyilvános albuma 
  • Van blogja 
2022. 04. 28. 19:18 | Megjelent: 497x
Régen nem jártam már erre normálisan, most is csak azért léptem be, hogy ezt a pár szintetizált sort kiokádjam magamból az éterbe.

Szembejött velem az egyik kedvenc idézetem:
"For all the happiness you wish for someone, someone else gets cursed with equal misery."

Az élet egy zéró összegű játék. Bármit kapunk az élettől azt mástól elvesszük. Ez alól nincs kivétel. Valamit mindig kisajátítunk a nagy közösből, ezáltal szenvedést vagy nehézséget okozva valakinek.

Az a "szép" ebben az egészben, hogy az esetek többségében nem ismerjük a szenvedő felet, hiszen indirekt módon hatunk egymás életére. Ennélfogva a jóság fényében tetszeleghetünk magunknak. Azonban mi lenne, ha szembesülnénk a cselekedeteink minden hatásával? Jó eséllyel mindannyiunkat mérhetetlen bűntudat gyötörne. A jóság csak egy illúzió. Egy önámító maszturbáció.

Ezen ördögi gondolatmenetnek nincsen pozitív megoldása. Látszólag az önfeláldozás lehet az egyedüli amivel nem ártunk másoknak, de ez is csak egy látszat, hiszen végtelen módon tud ártalmas lenni a cselekvés hiánya vagy az önfeláldozás is.

Viszont ha továbbvezetem és megfordítom ezt a gondolatmenetet. Ugyan úgy rosszul sem cselekedhet az ember. Hiszen azzal, hogy valakinek ártunk, azzal másoknak jót teszünk, és a zéró összeg ismét helyreáll.

A jó és a rossz cselekedetek között a különbség pusztán annyi, hogy a cselekedetünk milyen következményével szembesülünk közvetlenül.

Persze, ha egy döntésünk minden hatásával tisztában lennénk lehetne matekolni rajta, hogy mennyit ártottunk és mennyit használtunk a nagy egésznek. De nem vagyunk. Részinformációkból, az igazság egy-egy kis szeleteiből ítélkezünk emberi életek felett. Mindezt úgy, hogy teljesen vakok vagyunk arra, hogy más ember, egy más szemszögből teljesen más ítélet hozna. Az emberi hiúságunk az általunk érzékelt valóság kis szeltét mindenki másé fölé helyezi, és arrogánsan hirdeti, hogy én vagyok a világ közepe.

Ezen hibás valóságérzékelés alól pedig én sem vagyok kivétel. Én is a világ közepe vagyok, minden mindenki más.

Köszöntem a figyelmet, tovább szép napot mindenkinek.

Hozzászólások (0)


A hozzászólások belépés után olvashatók.