A pillanat

Imádom azt a pillanatot, amikor a randi során először vágom bele a farkam a szub tágítatlan popsijába. Később még sokat játszom a popsijával és amúgy is mindenével, de ez többé már nem jön elő. Ez a hang a szub torkából, ez a megremegő mozdulat. Volt egy édes kis szubom, egy kiscica, aki ilyenkor mindig hátranézett könyörgő tekintettel a válla felett. Olyankor tudtam, hogy nagyon szeretné, ha abbahagynám, de még jobban, hogy ne.
Ilyenkor beerőltettem a farkam mellé az egyik ujjamat, akkor aztán másfajta sivalkodás kezdődött, az a fajta hang a préda torkából, amire a ragadozó szájában összefolyik a nyál…
Volt egy másik hölgy, ő nem lett a szubom, de az első randinkon még az első csók közben megujjaztam a fenekét. Durván, két ujjal. Ő annyira pucsított, hogy csak úgy tolta rá a kis popsiját a kampóvá merevedő ujjaimra. A punciját még nem láttam, nem érintettem. A cicik is takarva voltak. De a csók és az análfűrész nagyon meghitt volt.
És persze ott volt Ő. Vele egyszer majdnem sikerült az eddig még beteljesületlen álmom is: kishíján beerőltettük az öklömet is. Vettem neki egy hatalmas üvegplugot, amit játéknál - ez volt a szabály - egyetlen határozott mozdulattal kellett a popsijába tenni. Azt a hangot soha nem feledem.