2021. 01. 25. 08:35 | Megjelent: 859x
"Tanmese
Egy szép napon az erdei állatok versenyt rendeztek saját szórakoztatásukra...
Építettek egy magas falat és megkérték a békákat, másszák meg.
Csábító volt a fődíj, finom falatok, így hát sok jelentkező akadt a feladatra. Körbegyűltek az állatok, nyulak, medvék, rókák és farkasok, és vaddisznók.
Felharsant a kürtszó és kezdetét vette a viadal. Legalább ötven béka indult neki a meredek falnak.
-Úgy sem sikerül nekik! - mondta egy nyúl. Amikor kimondta három béka le is esett a földre.
-Túl gyengék ehhez! - harsogta a medve, és tíz béka megint lepottyant a talajra.
-A békák nem is tudnak falat mászni! - nevetett a vaddisznó, erre vagy húszan zuhantak le a falról.
Ez így ment egészen addig, míg csupán csak egy béka haladt a csúcs felé. Ő viszont már majdnem felért.
-Le fog esni! - morogta a farkas, de nem így történt.
A béka felért a csúcsra. Egyedül az ötvenből, egyedüli békaként teljesítette a távot. Pedig kis vézna béka volt. Az állatok körbeállták.
-Gratulálunk, hogy sikerült épp neked? - kérdezte a róka.
-Mi a titkod? - kérdezte egy másik béka.
-Gyakoroltál? - szegezte neki a kérdést a farkas.
Csakhogy a béka csendben maradt. Ekkor döbbentek rá: a győztes béka SÜKET.
Ő nem hallotta, nem hallhatta a kétkedő, lekicsinylő és pesszimista megjegyzéseket. Csak a saját, belső hangját hallotta: Feljebb, feljebb, feljebb! - mondogatta magában.
Tudta, hogy képes rá, és nem vették el önbizalmát...
Mert lássuk be, nap mint nap találkozunk olyanokkal, akik ezt sulykolják belénk.
Tanuljunk meg a kellő időben süketté válni!"
Forrás: Internet
Ez igen jókor érkezett a szemem elé. Valóban meg kell tanulni siketnek lenni.
Hozzászólások (20)
Van, aki megtalálja ebben a tanmesében azt az üzenetet, hogy basszus, ha valamit el akarok érni, és hiszek benne, hogy érdemes is, képes is vagyok rá, akkor ki kell kapcsolni a negatív (öncélúan negatív) hangokat, akik csupán a saját sikertelenségük vagy önbizalomhiányuk miatt mondogatják, hogy "á, úgysem fog menni".
Van, aki kritikusan nézi a sztorit, nem akar messzire elszakadni tőle - nem feltétlenül azért, mert nem tud absztrakt módon gondolkodni, hanem mert az életben találkozott már (esetleg többször) azzal, amikor valaki a józan, támogató, segítőkész tanácsara sem hallgatva fejjel megy a teljesen nyilvánvalóan előtte álló falnak, belecsapja a homlokát, sír, másokat hibáztat, majd felpattan, és nekimegy a következőnek, hátra se nézve, befogva a fülét, az őt óvókat károgó varjúnak titulálva...
Vagy van tapasztalata olyannal, aki elfordul a valóban előtte lévő, de megoldható, mindennapi problémáktól, és "világot akar megváltani", tiszta erőből, minimális tájékozottság vagy önismeret nélkül...
Sokfélék vagyunk, és lám, egy szimpla tanmese mennyire mást hoz ki belőlünk. Lehet, hogy ez az én dilim, de engem ez lenyűgöz, és tetszik. Ne legyünk már egyformák, ne lássunk, ne érezzünk, ne olvassunk egyformán, hasson az agyunkra, gondolkodásunkra, érzéseinkre minden kicsit másképp :).
Továbbra is feltartóztathatatlanul imádom az embereket.
valamint még másnak is, de azt nem írom le. mert úgy sincs semmi értelme.
Senki semmit nem tudott elhitetni velem, elhittem, elhiszek amit el akarok hinni. Így aztán ha tévedek nem kell senki másban az okot keresnem. :)
Minden ember egyéni, ezt mondtam és így is érzem, mindenki a maga életét építi. Hogy mit ért el, hogyan éri el, hogyan éli meg, és ezt milyen hangulatban teszi csak saját magán múlik. Az extrém szélsőségeket nem veszem ide, pl. egy súlyos szerencsétlenség.
Volt egyszer egy műsor a magyar lottó nyerteseiről. Pár év alatt semmivé lettek a milliók. Egészséget pedig milliárdért sem tudok venni.
Végül, 19 éves voltam, akkor még létező kocsmaélet, emlékezetes csaknem verekedésig vita volt, hogy mit akarok én, hogyan kellene csinálni..... Azzal fejeztem be, hogy mondtam ne nekem magyarázzanak, csinálják nekik épp annyi mint nekem. Erre reakció, de hát nekik nincs ez, nincs az..... 19 vagyok szerintetek
nekem az égből pottyant?
Na ennyit erről.
ha a környezeted szerint nem volt reális, amit kitaláltál, meg kell hallgatni másokat is. figyelni és meghallgatni azokat, akiknek sikerült valami hasonló. és abból tanulni, nem süket fülekkel nekirontani.
Az üzenet pedig az amit lát bele valaki. Nekem például az ugrott be, hogy majd én tudom, mások meg mondanak amit akarnak az az ő dolguk mit beszélnek. :)
Mondjuk nem puszta elmélet nálam. Pl
már ovodásként tudtam mi leszek ha nagy leszek. Minden szülői eltérítési szándék ellenére az lettem, már huszonévesen, és az vagyok. :D
legyél süket, és ugorj neki a legmagasabb falnak is, mint egy barom? vagyis béka?
jó, hogy a szakmákat említed. nekem erről az építészek jutnak eszembe. csodálatos álmokkal kezdik a szakmát. de igazán kreatív, nagy volumenű, pénz nem számít projekt kevés van. nincs szükség a szárnyalásukra, még esélyük sincs falat mászni. ipari építmények, garázsok, jobb esetben családi házak tervezésénél kötnek ki, ahol rácsapnak a kezükre, ha az agymenésük miatt nőnének a költségek.
Egy kecske béka, vagy egy barna várnagy persze más tészta.
Teljesen magától tökélyre fejlesztette a nem hallottamot, például ha tanulnia kéne. Vagy csak örökölte az apjától. :DDD
Az esélyt nem kapni, hanem meglátni kell, majd élni vele. Minden a fejben dől el, magyarul egyensúly kell legyen a vágy és a realitás között.
Repülni akarok. A lehetőségek.
Rájövök, hogy nincsen szárnyam, ezért ez nem fog menni.
Szorgalmasan gyakorlok, csapkodok a kezemmel hátha.
Elugrok a templomtorony tetejéről elvégre a galambok így csinálják.
Gondolkodok és pótolva a hiányosságaimat sikeresen fölszállok.
Ez pont az a kamu mint amikor azt mondják pl. Lionel Messi-re hogy jajj de jó futbalista és hogy megéri így élni sportolni mert hova el lehet jutni. Csakhogy ez nem igaz. Ez az önbecsapás, akarom mondani jelen esetben a népbutítás. Azt elfelejti hozzátenni hogy hány kismillió kisfiú és kislány kezdte el vele párhuzamosan a futballt és semmi sem lett belőle vagy éppen egy életre megnyomorodott. Neki szerencséje volt genetikailag, jól állt hozzá és olyan helyre került szerencsére ahol kihozhatta magából is kihozták magából ami benne szunnyadt. A szerencse legalább annyira belejátszott a sorsába mint az akarata... Most abba ne is menjünk bele hogy börtönben kellene ülnie egy tisztességes társadalomban. Szerencséje volt hogy a hullámvölgyekben is megkapta a támogatást és hogy nem volt klubon belül "ellenfele" így mindazt a támogatást élvezte hogy méltó ellenfele lehessen Ronaldo-nak... Ez nem az őp igyekezete és tettei pusztán...
Ha te esélyt sem kapsz... Tolhatod a tehetséged. 43 éves vagyok eleddig egy hossz ami nem sok nem annyit úsztam le uszodában. 20+ voltam amikor először uszodába eljutottam. Lehet hogy genetikailag én lehettem volna a következő Darnyi :-))) De sosem jutottam el oda és még sorolhatnám...
A másik fontos dolog amikor ezek a szépreményűek előjönnek és mi van ha valaki a könyvelésben világbajnok? Vagy az irodai takarításban? Annak mikor lesz Lambója? Ja az nem látványos... Inkább itt kellene fejlődnie a társadalomnak hogy ne csak ezeket a dolgokat toljuk...
Hazai példát nem hoznék mert az már politika volna. :-)
Igazából egy találós kérdéssel válaszolnék:
- Mi a különbség az öngyilkos őrült és a hős között?
A hős véletlenül túlélte... :-)