Challenge válaszom a mai napra.

Azt írtam hogy nem tudom...mert tényleg nem tudom.Sosem voltam ennyire bizonytalan,talán akkor amikor a halálos ítéletemet kimondták,hogy mi lesz...de akkor tudtam a választ,hogy harcolok,mert van miért.Most úgy érzem elfáradtam,és nem tudom mit tegyek.Annyiszor meghajoltam,annyiszor eldobtam büszkeségem...sub voltam,és szeretnék lenni,de nem tudom,hogy mit kell tennem még.Érezni szeretném azt amit sokáig éreztem,de lehet ,hogy lehúzom a rolót,és ennyi volt ? Igen kérdezem,elsősorban magamtól.Tudok-e még nyitni,vagy örökre bezárul ez a kapu? Egy valaki tudna válaszolni....de én már nem kérdezek.Csak várok.Ezért nem tudok először válaszolni a challengére,mert tényleg nem tudom.Nem akartam ilyen hosszú hozzászólást,ezért itt a válaszom. Könnyebben rajzoltam volna,mint erre a kérdésre konkrétan válaszolni.