2020. 05. 25. 07:39 | Megjelent: 952x
Régi korok értéke a gerinc, mely minden teherrel, felelősséggel és kiérdemelt ranggal egyre büszkébbé, keményebbé, már-már dacosan merevvé vált. Tette ezt azért, mert tartóoszlop volt. Ma már annyira nem számít,ha nem létezik. Akkor is jó ha van,amikor fáj. Sokat olvasok,mert van rá időm,elképedek,hogy vannak emberek,akik remekül élnek gerinc oszlop nélkül.Nekik így nem is tud fájni,mert nincs mi fájjon.Hogyan lehet enélkül élni,és bele mosolyogni a másik arcába ?Egyre többet tapasztalom ezt,és el is keserít,pláne amikor tudom,hogy az őszinteség huncut szikrája sincs meg.Arcban nevetve hazudni,az nekem nem megy,de van sok embertársunk,aki szemrebbenés nélkül ,és lehet élvezettel teszi ezt.
Ez csak egy reggeli kis miazma nálam,majd elmúlik ám.
🙂❤
Hozzászólások (26)
Persze,mint mindennek,ennek is meg lenne a jó oldala,ismét a kezeid közé kaphatnád őket,egy kis tréningre. :)
A normális emberek és a természet is örülne.