Szerepeink – avagy kik tömörülnek a szobában?

Van egy olyan feltevés, miszerint a nagyobb online kommunikációs terek úgy működnek, mint a valóságban egy nagy szoba, ahol éppen egy kellemes összejövetel zajlik, egy házibuli, ahol sok ember verődött össze, néhányan ismerik egymást személyesen, de a legtöbben idegenek egymásnak.
Ebben a közösségben az emberek jól érzik magukat, egy a cél, a téma, és arra törekednek, hogy valamilyen formában beilleszkedjenek.
Jó esetben meg akarnak felelni a szabályoknak, és Így vagy úgy a csoport értékes tagjai szeretnének lenni.

Ezen az bulin a csoport tagjai kapcsolódásokat keresnek, hol fizikai, hol eszmei sÍkon és ezért olyan lépéseket tesznek, amellyel felhÍvják magukra a figyelmet.
A házibuliban Niki piros, erősen dekoltált ruhát visel, hogy ezzel felkeltse Józsi figyelmét, akiről tudja, hogy a vizuális hatások rabja. Ági hangosan beszél a legújabb felismeréséről a svájci részecskegyorsÍtóban tett látogatása után, mert tudja, hogy Árpád gyengéje az intellektuális eszmecsere. Tamás hangosan telefonál a beosztottjával a millió eurós projektekről, miközben feltűnően lóbálja a Lexus terepjárója kulcsát, mert tudja Júlia figyelmét az egzisztenciájával keltheti fel.
Krisztián mélabúsan áll a sarokban, feltűnően összetört szÍvű és szerelmes verseket Ír, amiket kitépked füzetéből, és a lapokat felragasztja a falra, úgy, hogy mindenki láthassa.
Kitti pedig tombol, poharakat tör, őrülten táncol és élvezi a pillanatot, nem fél heves vitákba sem keveredni, hogy ezzel közelebb kerüljön Péterhez, aki döglik a szenvedélyes, őrült nőkért.

Ez csak néhány a közösség aktÍv tagjai közül. És vannak, akik megfigyelőként vannak jelen, bontogatják szárnyaikat, ismerkednek ezzel a csoporttal. Némelyik hazamegy, mert úgy érzi mégsem oda tartozik, vagy mert Tamás/Kitti megbántotta, vagy egyszerűen csak megunta a bulit/elfáradt. Némelyik visszatér, új ruhában, mert az előző bemocskolódott. Némelyik csak az ablakon kukucskál be, ahol még tisztes távolságból figyelheti az eseményeket, úgy, hogy ő maga nem vesz részt benne.

Ha a témát hivatalosabb oldalról közelÍtjük meg akkor a csoportosulásoknak két fő tÍpusát különböztetjük meg: A formális és az informális csoportokat.
Ez a házibuli az informális csoportok közé tartozik, de azt tudnunk kell, hogy minden informális csoport alapját mindig a formális képzi, amely keretet, limiteket ad neki. A csoportban a teljesÍtményre és a másokkal való viselkedésre vonatkozó normák érvényesek.
A csoporton belül kialakult pozÍcióból kialakulhat objektÍv és személyiségből eredő szubjektÍv tekintély.

Nézzük meg közelebbről, kikkel is van dolgunk ebben a házibuliban:

A vezér: Koordinálja a csoportot, limitálja annak tevékenységét, meghatározza működését. A bulit nem arra használja, hogy kapcsolódásokat keressen, vagy véleményt nyilvánÍtson, az ő feladata az, hogy a buli egyáltalán létrejöjjön.

A hang: Magas hőfokon izzó. Ereje lelkesedésében rejlik, erősen megosztó személysiség. Őszintén vállal és kimond mindent. Sokszor kellemetlenül ripacs, máskor a csoportnak is szükséges mókamestere. Nélküle nem lenne ugyanolyan a házibuli.

A filozófus: Az eredeti gondolatok forrása, magas intellektuális képességekkel rendelkezik, sokszor nem értik meg mások. Néha saját magát sem érti. Pontosan figyel minden részletre, pontosan tudja, Petra miért vett fel nadrágot szoknya helyett a buliban. Egyébként egy csodabogár, de nélküle sem lenne ugyanolyan a házibuli.

Az elemző: Intellektuális alkat, de inkább elemző, mint alkotó. A gondolatokat Ízekre szedi. Felismeri az érvek gyenge pontját, hajlamos a tapintatlanságra, de alapvetően mindenki kiváncsi a véleményére.

A régi motoros: Mindent tud már. Neki nem lehet újat mondani. És mindig igaza van. (és tényleg).
A legtöbben felnéznek rá, a kivétel pedig még nem jött rá, hogy kivel is áll szemben. A régi motoros a kivételekkel is kedves és türelmes.

A diplomata: Ő az aki Pista és Géza közé áll, amikor összevesznek azon, hogy 2+2 az 4 vagy 3. Totálisan jámborlelkű. Törekvése szinte teljesen használhatatlan. Hiszen Pista és Géza részegek.

A macsó/elérhetetlen: Hagyd a francba. Majd kinövi. Addig barátkozz a többiekkel.

A rinyagép: Minden fáj neki. Szűntelenül vágykozik a sajnálatra, majd a vÍgaszra és az elismerésre. Őt is hagyd a francba. Nem tudod megvÍgasztalni.

A tahó: Itt nincs magyarázat. Szüntelenül teleokádja a közös teret. Amit, a vezér takarÍthat.

Ez csak néhány a sok közül, ha mindet kifejteném, senki nem olvasná el ezt a blogot. Lehet Így sem.
Van még a lázadó, aki épp csak annyira szegi meg a szabályokat, hogy feltűnjön, de ne rúgják ki a buliból. Mondjuk letapizza Petrát, de aztán bocsánatot kér tőle.

Ás van a creepy. Mindenkinek vonzó elsőre, kedves, okos, jól néz ki, társasági ember. Az emberek szeretik. Aztán kiderül, hogy pszicho. Úgy rendesen. Ő az, aki a végén egyedül táncikál, örömében, hogy mindenkit átejtett majd sikerült elriasztania magától.

Ez csak egy kis része az egésznek, az én szemszögemből, a házibuliról, amibe belecsöppentem.Mindenkinek szÍve joga eldönteni bele tartozik-e ezekbe, vagy sem.
Én egyelőre táncolok, iszogatok és kapcsolódom ha jól esik, szétválok ha jól esik.