Blog - Manzanilla

BDSM Blogok » Blog - Manzanilla
Manzanilla (34)
Switch
Nő, Hetero
  • Van nyilvános albuma 
  • Van nyilvános őt ábrázoló képe 
  • Van blogja 
Rendezés:
Legújabb blogok
Legtöbb komment elmúlt hónapban
Utolsó komment
Lapok: 1/2
Különös Karácsony
Először is, mindenkinek Kellemes, Meghitt és Békés Karácsonyt kívánok. Úgy adódott, hogy (mindenféle egyéb okok miatt) ezt a Karácsonyt egyedül kell töltenem, így reggel óta azon gondolkodom vajon mivel töltsem az időmet így szenteste, és hát hova máshova, ha nem ide jöttem fel egy rövidke blog erejéig. Szeretném megköszönni az Smpixie-nek a következőket: 1. Amikor azt hittem beteg vagyok. nem vagyok normális. A vágyaim miatt. Hihetetlen érzés volt felfedezni, hogy nem vagyok egyedül....
Megjelent: 2020. 12. 24. 21:05 | Utolsó hozzászólás: 2020. 12. 25. 16:13 | Hozzászólások: 13
Hogyan legyen nagy a pöcsöd?
"Vedd be ezt a tabit, rakjál rá pumpát, kend be ezzel a krémmel és hipp-hopp a 10 centis farokból egyből 20 centis lesz. " Fizesd ki, használd és a pöcsöddel nem fog történni semmi. Garantáltan. Sajnálom. De most! Szerencséd van, hogy idetévedtél, mert végre valóra válhat az álmod! Megsúgom a titkot, ha még nem tudnád. De tudod te ezt már... --- Attila szeret fát vágni, hasítani, aprítani. Keresi a legszebbet, a legerősebbet, szép vastag törzzsel. Legyen magas, nagy...
Megjelent: 2020. 12. 18. 20:27 | Utolsó hozzászólás: 2020. 12. 25. 03:31 | Hozzászólások: 18
Picsogás helyett
Olyanok vagyunk, mint a vízesés, csobogunk, zúdulunk, zuhanunk lefelé, a mélybe, erővel, haraggal, zokogva egyre mélyebbre és mélyebbre. Sajnáljuk magunkat, másokat hibáztatunk mindenért, miközben gerjesztjük magunkban a gyűlöletet és szépen lassan olyanok leszünk mint egy megfonnyadt avokádó, aminek a végére se íze se bűze. Rothasztjuk magunkat. Számoljuk, számon tartjuk, nyomon követjük, szépen felsorakoztatjuk az embereket és hogy mit/miket vettek el tőlünk, mennyivel lettünk...
Megjelent: 2020. 11. 20. 21:46 | Utolsó hozzászólás: 2020. 11. 21. 11:32 | Hozzászólások: 8
Rohadás
Ülök az ágyon. Éjjel 1 óra van. Túl sok a fény. Lekapcsolom a lámpát. Túl sötét van. Felkapcsolom a csillagvetítőt. Bámulom a plafonon a műcsillagokat. Nézem, ahogy lassan mozognak oda-vissza. Felpattanok. Sétálok a hálószobából a bejárati ajtóig. Pontosan 9 lépés. 1..2..3..4..5..6..7..8..9. És vissza. 1..2..3..4..5..6..7..8..9. Hangosan mondom a számokat. 1..2..3..4..5..6..7..8..9. Visszaülök az ágyra. Belemarkolok erősen a jobb combomba. Olyan erősen, hogy fáj,...
Megjelent: 2020. 11. 14. 23:15 | Utolsó hozzászólás: 2020. 11. 15. 11:42 | Hozzászólások: 3
Mazo - első és utolsó élményblog
Meztelenül fekszem a parkettán, hanyatt, két karom a fejem fölé húzva, csuklóimon kötél, amelyek a radiátorhoz vannak kötve. Szétversz. Pálcával, ostorral. Csíkosra. A combomat a hasamat a mellkasomat. Ég a bőröm, combjaimon csorog lefelé a nedvem. Tovább versz. Én pedig elpityeredem a fájdalomtól a kéjtől és a szégyenérzettől egyszerre. Egy kicsit magam is megdöbbenek mennyire beindulsz a sírásomtól. És nem kicsit megdöbbenek, amikor elélvezek a puszta veréstől....
Megjelent: 2020. 10. 22. 22:59 | Utolsó hozzászólás: 2020. 11. 01. 16:01 | Hozzászólások: 2
Meztelen
Azt gondolod láttad őt meztelenül. Csak mert levetted a ruháit. Mesélj nekem az álmairól. Mondd el mi törte össze a szívét. Mi a szenvedélye, mi síratja meg. Mesélj a gyerekkoráról. Mondj el egy történetet róla, amiben te nem szerepelsz! Láttad a bőrét... Érintetted a testét... De még mindig csak annyit tudsz róla, mint egy könyvről, amit már többször a kezedbe vettél. De sosem lapoztál bele. Forrás: egy papírfecni
Megjelent: 2020. 10. 21. 20:45 | Utolsó hozzászólás: 2020. 10. 22. 11:18 | Hozzászólások: 115
Édes paralízis
Fekszem az ágyon az éjjel közepén. Alszom talán, vagy nem, nem tudom pontosan álmodom vagy ez a valóság. Nem tudom, hogy nyitva van-e a szemem vagy sem, de mindent látok. Ezek az első másodpercek. Látom a plafont, ahogy az utca fénye az oszlop árnyékát ráveti. Látom a párnát az ágy végében, a szekrényajtót, ami félig nyitva maradt. Minden úgy van, ahogy lefekvés előtt hagytam. Hallok. Hallom a hűtő búgását, és az autót, ami épp a ház előtt megy el. Ez a valóság. De...
Megjelent: 2020. 10. 20. 21:31 | Utolsó hozzászólás: 2020. 10. 21. 20:38 | Hozzászólások: 3
Szerepeink, avagy kik tömörülnek a szobában 2. RÉSZ
Ihletet kaptam. Ez a blog Makulátlankáról fog szólni. Szóval van ez a házibuli ebben a nagy szobában, én is itt vagyok, találkoztam minden embertípussal, sokat tanultam/tanulok belőle. Van, ami nem változik. A régi motoros még mindig tiszteletet parancsol, és joggal felnéz rá majdnem mindenki. Niki még mindig dögögösködik, Ági okoskodik, Krisztián pedig picsog a sarokban, de mindezt olyan feltűnően teszi, hogy a szoba középpontja a sarok lesz. Pista és Géza még mindig be vannak...
Megjelent: 2020. 09. 30. 21:40 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
Véresre vakarja
Láttam egy bugyuta filmet egyik este, nem is néztem végig csak pár jelenetet néztem meg, amikor egy férfi és egy nő arról beszélgettek, hogy hány milliárd ember van a földön és ebből mennyi az esély arra, hogy megtaláld azt, akit keresel. Megihletett, szeretem a számokat, meg szeretek számolgatni, és beugrott, hogy ugyan milyen érdekes lenne ezt rávetíteni a pixire. Kérlek titeket ne vegyétek komolyan, ez csak amolyan szórakoztatás saját magamnak :) Humor... Vagy mi... Vegyük a pixi...
Megjelent: 2020. 09. 14. 21:45 | Utolsó hozzászólás: 2020. 09. 15. 20:15 | Hozzászólások: 26
Nem érted
Az alábbi nagyon fontos dolgot tanultam meg az itt létrejött kapcsolódásaimból. Segítek, ha nem értenél. Alulról felfelé könnyebb lesz. .tegevösz gye donsavlo enellek élefassziv ahtnim detré men arinnyalyO .detré mes rokka dollah rokima sÉ .tő inallah dogof gila rám nátu ődi gye...takisám a inzőggyem avlátnák tadogászagi tájas, inetísenyévré doraka dotaraka tájas nalatnudnim aH .takisám a gem dsagllaH .modnom reszgyegéM .avlálatik kotgyav kansámgye gyoh itnelej men gém...
Megjelent: 2020. 09. 05. 12:40 | Utolsó hozzászólás: 2020. 11. 01. 16:04 | Hozzászólások: 13
Vágy
A vágyról röviden, velősen: https://youtu.be/9t7SclAXoQw Jo szorakozast. D.
Megjelent: 2020. 08. 20. 20:43 | Utolsó hozzászólás: 2020. 08. 22. 16:26 | Hozzászólások: 1
Akarásnak nyögés a vége
Mindig róbálom magam fejleszteni, minden téren, egyfolytában tanulok, új dolgolat fedezek fel, és igyekszem minden újat befogadni, elemezni, értékelni és az általam pozitívnak vélt felfedezéseket beépíteni az életembe. Egy nagyon kedves kollégám félrehívott ma a folyosón és annyit mondott, Dorka, kérlek próbálj meg egy kicsit puhább lenni. Egy kicsit sebezhetőbb. Szép vagy, okos vagy, és jó szándékú, de nem véletlen, hogy az emberek nem közelednek hozzád. Túl kemény vagy. Olyan vagy mint...
Megjelent: 2020. 08. 18. 21:21 | Utolsó hozzászólás: 2020. 11. 13. 23:14 | Hozzászólások: 18
Schrödinger 'mátkája'
Ejtsünk pár szót arról, hogyan hullik szét valami teljesen, ami egyébként tökéletesen működött. Zöld szemű szörnynek hívják, rendszerint önbizalomhiányban szenvedő, vagy sokat bántott emberek hozzák létre, táplálják és teljesítik ki. Adott Ági és Dénes. Ági idealista, diplomatikus, konfliktuskerülő, őszinte, de rendkívül önbizalomhiányos. Mindig előre tervez. Dénes szintúgy idealista, őszinte, viszont magabiztos, tüzes és kifejezetten ösztönlény. Sosem tervez, spontán éli életét....
Megjelent: 2020. 08. 15. 00:00 | Utolsó hozzászólás: 2020. 11. 01. 16:08 | Hozzászólások: 13
Ismerkedés
Így, így így... Ez most egy ilyen rövidke gondolat, ami eszembejutott miközben szürcsölgetem a fröccsömet a konyhaablakból kilógva. Ismerkedős üzenetek a pixin: -Szia, tetszel, mesélj magadról. -Hol is kezdjem, a bal szemöldököm magyobb mint a jobb! Durva, mi? Vaaagy... -Mit lehet rólad tudni? -Úgy tüsszentek mint apám (nyugodjon békében), brutálisan és visszataszítóan. Hmm... Nem, nem indulok be, unottabb az arcom, mint annak idején matek órán. Folyik a nyálam, a...
Megjelent: 2020. 08. 12. 21:45 | Utolsó hozzászólás: 2020. 11. 14. 00:15 | Hozzászólások: 7
Szerepeink – avagy kik tömörülnek a szobában?
Van egy olyan feltevés, miszerint a nagyobb online kommunikációs terek úgy működnek, mint a valóságban egy nagy szoba, ahol éppen egy kellemes összejövetel zajlik, egy házibuli, ahol sok ember verődött össze, néhányan ismerik egymást személyesen, de a legtöbben idegenek egymásnak. Ebben a közösségben az emberek jól érzik magukat, egy a cél, a téma, és arra törekednek, hogy valamilyen formában beilleszkedjenek. Jó esetben meg akarnak felelni a szabályoknak, és Így vagy úgy a csoport értékes...
Megjelent: 2020. 08. 04. 22:37 | Utolsó hozzászólás: 2020. 08. 05. 08:00 | Hozzászólások: 8
A fájdalomról
Egy éve érlelődik a gondolat. Most kiforrott, tisztább, egyértelműbb, mint valaha. Egy éve ilyenkor éppen rohatam lefelé egy lépcsőházban. Kitéptem az ajtót, kiértem a 30 fokba. Undorítóan fülledt meleg volt, tisztán emlékszem a mellettem heverő kuztaszar szagára. Csak egy pillanat volt. A mellkasomhoz kaptam, két ökölbe szorított kezemmel nyomtam a szívem tájékát. És reccs. Különös tapasztalás ez. Hallottam már róla, de mivel nem voltam soha egy érzelgős típus (addig), nem...
Megjelent: 2020. 07. 31. 22:55 | Utolsó hozzászólás: 2020. 08. 05. 01:16 | Hozzászólások: 1
Kitti
Szokásos nap. Hajtás, felelősség, döntések. Már napközben is érzem, de el tudom nyomni. Az évek során hozzászoktam. Hazaérek. Hétvége jön. Elengedem magam. Erre a pillanatra várt. Jön a fejfájás. Lüktet, mint a vadállat. Tudom mi fog jönni. Jön. Próbálok tudatomnál maradni. Persze nem sikerül. Feketeség. Aztán Kitti újra lát. Végre! Látom a szemedet. Fekete. Kibotorkálok a konyhába, rágyújtok. Fújom kifelé a füstöt, bámulok ki az ablakon. Összeszorul a gyomrom....
Megjelent: 2020. 07. 23. 02:43 | Utolsó hozzászólás: 2020. 07. 24. 15:15 | Hozzászólások: 2
Pihenés
Hazaértem, kinyitom az ajtót, ledobom a táskát, kiengedem a napközben szorosra lófarokba kötött hajamat, leveszem a kosztümöt és a kényelmetlen cipőmet, majd végre megszabadulok a melltartótól is. Rózsaszín pizsamában ülök az ágyon. És bambulok. Kell egy kis idő, míg átállok. Mostanában egyre több. Csak bambulok és várom, hogy elmúljon. Elmúljon a rám nehezedő teher, ha csak pár órára is. Hogy előjöjjön a másik én, aki nyugodt és gondtalan. Ki akarom élvezni minden pillanatát,...
Megjelent: 2020. 07. 14. 18:22 | Utolsó hozzászólás: 2020. 07. 15. 20:53 | Hozzászólások: 9
A dobbermann nyakörv
- avagy sose rendelj bdsm témájú holmikat a munkahelyedre. Engem is megviccelt a karantén... Még februárban rendeltem egy szép nyakörvet magamnak (nagy rajongója vagyok) és úgy döntöttem a munkahelymre kérem a kiszállítást. Végülis mi baj lehet, majd szólnak ha megérkezik, én átveszem és ennyi. Aztán jött a karantén meg a home office, és teljesen megfeledkeztem róla. Projektfelelősként általában elég sok csomag érkezik a nevemre, legtöbbször elektronikai alkatrészek, projektekhez....
Megjelent: 2020. 07. 06. 21:06 | Utolsó hozzászólás: 2020. 11. 01. 16:13 | Hozzászólások: 11
A gomb
Benyomva maradt a gomb. Az a rohadt gomb. Amit Te nyomtál be, aztán olyan egyszerűen, olyan gyorsan továbbáltál, hogy fel sem fogtam. Azon kapom magam, hogy révedezem, hogy dekoncentrált vagyok. Nem tudtam ma fókuszálni az irodában. Ültem és láttam, ahogy az emberek szája mozog, hozzám beszélnek de én csak ülök és bólogatok. Hazafelé vezetés közben képzelt jelentek ugrottak be. Olyan tisztán és élesen, hogy félre kellett állnom az autóval. Kiszálltam, vettem pár "friss" levegőt....
Megjelent: 2020. 07. 03. 23:36 | Utolsó hozzászólás: 2020. 07. 04. 14:36 | Hozzászólások: 5