Sokan emlegették pár hónappal ezelőtt (köztük én is éltem a gyanúval) hogy már megint csak hangzatos szólamokat kapunk és most se azt kell majd figyelni, hogy mit mond, hanem hogy mit csinál.
A Kis Gömböc, meg a sleppje. Harcot hirdet az elhajlók ellen.
Az elhajlók közössége pedig élethalál harcot vív a szabadságért és az elnyomás ellen, na meg az egyenlő jogokért.
Pedig szabadon vonulhatnak, elnyomás nélkül és azt még senki sem tudta megfogalmazni, hogy pontosan miben szenvednek joghátrányt a többséggel szemben.
Szóval jönnek, mennek, vonulnak, hömpölyögnek. Rikácsolnak, megbotránkoztatnak, provokálnak, szítanak. De a legérdekesebb, hogy azokat nevezik szélsőségesnek, akik hangot adnak nemtetszésüknek ezzel kapcsolatban.
Na ezt nevezem én elbaltázott Világnak...
Hozzászólások (2)
Zárásként pedig idetenném a jól ismert idézetet:
"Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista.
Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag.
Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista.
Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó.
Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna."
– Martin Niemöller