Akik jártasak a rendezvények világában... Létezik ilyen?

Van valakinek ötlete, hogyan lehet megvalósítani a megvalósíthatatlan public-unpublic szituációkat? :D

Azokra gondolok, amelyeket nyilvánvaló okokból soha, semmilyen körülmények között nem lehet (nem szabad) megvalósítani beavatatlan szereplők előtt, de amelyek számomra rendkívül izgatóak? (Talán nem csak számomra).

Félreértés ne essék: nem is szeretnék soha valóban beavatatlan kívülállók előtt-között BDSM-ezni. Nem fair, nem elfogadható az, ha váratlanul, az akarata, beleegyezése nélkül vonunk be valakit, főleg úgy, hogy tudatosul is benne, hogy mi történik. (Nekem azzal, hogy mondjuk elmegyek a partneremmel egy sétára, kisebb kirándulásra mondjuk plug-gal a popsimban, nincs bajom, azzal nekem kell megküzdeni, hogy soha, senki külső szereplő ne vonódhasson be, ne is vegye észre, hogy bármi történik. De nekem pont ez az izgató - egyebek mellett).

Amire gondolok, azok ilyen fantáziák: 

- Étterem, mindenki nyugodtan falatozik, beszélget, ám a domináns partnerem számomra is váratlanul arra utasít, hogy bújjak az asztal alá és kezdjem el leszopni a farkát. Vagy átnyújt az asztal felett egy vibrátort, és teljesen normál hangerővel (de akár olyankor, amikor a pincér épp ott áll mellettünk) megkér, hogy tegyem be ott helyben.

- Összejövetel, rendezvény, kiállítás, ahol beszélgetünk másokkal, ám a partnerem, miközben mellettem áll, benyúl hátulról a szoknyám és bugyim alá, és elkezd izgatni, de úgy, hogy közben folytatja a beszélgetést, mintha mi se történt volna.

- Séta a várban, kínzókamra, miközben az idegenvezető magyaráz, sőt jelzi, hogy mivel minden rekonstrukció, nem eredeti darab, ezért ki lehet őket próbálni. Páran óvatosan meg is teszik, vihogós fotózás a kalodával, stb., a partnerem is megkér, hogy feküdjek rá a deresre, kalodába stb., ám szabatosan rögzít, majd először csak finoman, amúgy játékosan elkezdi paskolni a fenekem, amitől csak zavarba jövök, de még a többiek is úgy reagálnak, mintha csak egy aranyos közjáték lenne, ám a partnerem egyre jobban "bedurvul", amire a többi jelenlévő nem elítélően, hanem kifejezetten élvezettel reagál.

- Beszélgetés kisebb társasággal egy kávézóban, a partnerem először csak rejtetten kezd el fogdosni, nyúlkálni, amiről még én is azt hiszem, hogy valójában nem a többiek szemének szán, majd váratlanul csinál valami durvábbat, akár eltépi a ruhám, akár leönt egy kiadósabb mennyiségű koktéllal, borral, szétrántja a lábam, stb.

Kb ezek, és tetszőleges variációi :-) . A többi résztvevő valójában mindig 100%-ban beavatott.

Ők is, én és a partnerem is elegánsan, szépen jelenünk meg az adott helyszíneken, nem szmoking és nagyestélyi, de csinosan, és hangsúlyozottan nem csupán fehérneműben. A fent leírt szitukban a partnerem és a "kívülállók" végig meg is őrzik az eleganciájukat, én már minden szempontból "szakadtabban" és ziláltabban fejezem be az estét :-)

Mindegyik szitu olyan, hogy az elején sem tudom, hogy mire fog kifutni, valóban váratlan a számomra, és csak azért nem menekülök ki belőle, mert száz százalékosan bízok a másikban, biztos lehetek benne, hogy totálisan, minden résztvevőre, helyszínre, eseményre vonatkozóan előre megszervezett a dolog, csak olyan történhet, amiről tudja, hogy nekem belefér, mégis, mivel nem számítottam rá, ezért átélhető a váratlanság, felkészületlenség, publicitás, exhibicionizmus varázsa... (De akár lehet is egy fordított biztonsági szó, amit a partnerem súg a fülembe, hogyha azt érzi, képtelen vagyok elhinni, hogy valóban csak beavatottak vannak jelen, és az ajtón se fog váratlanul bejönni egy nem-beavatott alkalmazott, vendég, család stb).

Magam részéről ha rendezvényszervező lennék (és megnyerném a lottó ötöst) ilyen programokat szerveznék. Nyilván irgalmatlan összegbe kerül, de tuti, hogy valahol a világon vannak olyanok, akik megengedhetik maguknak.

Illetve igazából nem annyira megszervezni szeretném, hanem átélni :D .

De az anyagi problémákon túl, egyszerűen nem látom, hogyan lehetne akár még egy kisebb, kevesebb résztvevős eseményt is megszervezni úgy, hogy a szervező száz százalékosan biztos lehessen benne, hogy a Domináns fél (hiszen ő fogja megrendelni a programot) valóban a partnere teljes bizalmát élvezve, olyan szolgáltatást vesz igénybe, ami a másiknak belefér... 

Vagy mondjuk ilyenkor a szervező aláírat egy rendkívül szigorú szerződést + ő illetve a saját biztonsági emberei mint nézelődők, vendégek, látogatók stb, elvegyülve, szintén részt vesznek az eseményen, és iszonyúan figyelnek, hogy mi történik... No de hogy állapítják meg, hogy a szubmisszív fél tiltakozása és beleegyezése, jajgatása és nyöszörgése arról szól, hogy gáz a szitu, vagy arról, hogy élvezi?

Érdekelnek azoknak a véleménye, akiknek vannak hasonló vágyaik, és elképzelésük arról, hogyan lehet ilyesmit megvalósítani úgy, hogy a) valódi, bevatatlan public ne legyen semmiképpen se bevonva b) a szubmisszív fél számára valóban meglepetés legyen, ne azt lássa, hogy "elmegyünk egy playpartyra".

Mert nekem ez totál kilátástalannak tűnik, még elméletben is.